Forrás: [origo] | Jeki Gabriella | 2019.04.26.

Az úszó ízeltlábúak eddig talált, legkorábbi példánya

A most felfedezett, bizarr kis lények a kimérákra, a görög mitológiában szereplő szörnyalakra (egy oroszlán fejével, kecske testével és kígyófarkával) emlékeztették a paleontológusokat a különböző tengeri ízeltlábúakhoz hasonló vegyes jellemzőik miatt.

A szokatlan rákokat Callichimaera perplexa néven jegyzik, ami szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy „zavarba ejtően gyönyörű kiméra".

A nemzetközi kutatócsoport ezt az elnevezést a szokatlan kinézetük miatt adta a lényeknek. Ahogy mondták, ez az úszó ízeltlábúak eddig talált, legkorábbi példánya, amely olyan, lapátszerű lábakkal

A rákok nagy családjában szinte minden fajhoz hozzátartozik a jellegzetes olló és csáp Forrás: pexels.com

rendelkezett, amivel a több mint 250 millió évvel ezelőtt kipusztult tengeri skorpiók.

A Callichimaera perplexa annyira egyedülálló és furcsa, hogy a rákvilág kacsacsőrű emlősének tekinthető

– mondta Javier Luque, a Yale Egyetem paleontológusa. – Ez a faj annak az ékes bizonyítéka, hogy az új életformák hogyan fejlődnek és idővel hogyan válnak annyira különbözővé egymástól.

A kolumbiai Andok-hegységben bukkantak rá

A rákokra általában úgy gondolunk, mint gerinctelen állatokra, amelyeknek a külső vázuk kitines kutikula, amelyet a köztakarójuk termel, és többnyire mészsók rakódnak bele.

Az ízeltlábúaknak általában széles páncélzata, erős ollói, kis szemei és hosszú szemkocsánya van, illetve egy kisebb farka, a test alatt.

A páncélos állat elnevezés a latin Crustacea szóból ered Forrás: Wikipedia

A most felfedezett Callichimaera perplexa viszont alapjaiban renget meg mindent, amit eddig a rákokról gondoltunk. A

fosszíliákra a kutatók a kolumbiai Andok-hegységben bukkantak és ez arra utal, hogy a lények egyszer a sekély part menti tengerben éltek a Kréta időszak alatt.

A puha anyagban több mint hetven mintát találtak, és a fosszíliában az eddig ismeretlen rákféle mellett több száz úgynevezett héjas állat rejtőzött, például garnélarákok és homárok.

Több dolgot a furcsaságok közé soroltak

Az egyedülálló Callichimaera perplexa rák az uszonyszerű lábaival képes volt akár nagy távolságokat is úszni, és a nagy szemei segítették abban, hogy éjszaka is tudjon vadászni.

A fosszíliák nem nagyobbak, mint egy érme, ám kivételesen jó állapotban őrződtek meg az évmilliók során, ami lehetővé tette számunkra, hogy tanulmányozzuk a lény finom részleteit

– magyarázta Dr. Luque. – A furcsaságok közé soroljuk a rákok lapátszerű lábát és a hatalmas szemüket is, ami arra utal, hogy ezek a rákok az életüket úszással töltötték a modern kori rákok hátrafelé irányuló mászása helyett.

A rákok osztályának tagjai csaknem kivétel nélkül a tengerek és az édesvizek lakói Forrás: Staff Sgt. Benjamin Wilson U.S. Air Force

A vezető kutató egyenesen a „szokatlan és aranyos" jelzőkel illette a Callichimaera perplexa megjelenését, beleértve a kis méretét, a nagy és összetett szemeit, amelyek nem a szemkocsány végén ülnek, a hajlított karmokat, a különleges szájrészeket, a felfedett farkat és hosszú testet, amelyek a nyílt tengeri ráklárvákra jellemzőek.

Szokatlan a rák testfelépítése

A kutatók szerint a rák szokatlan testfelépítése arra utal, hogy a faj az evolúció során megtartotta és erősítette a lárváinak bizonyos tulajdonságait a miniatürizált felnőttekben, a fejlődés ütemezésének és ütemének megváltoztatásával. Ezt a folyamatot „heterokróniának" nevezik, és a szakemberek úgy vélik, hogy akár új testrészek kialakulásához is vezethet.

Az egyedülálló Callichimaera perplexa rák 3D-s rajza Forrás: Oksana Vernygora, Alberta University

Nagyon izgalmas, hogy még ma is találhatunk teljesen új nyomokat a távoli múltból, akár több száz millió évre visszamelőleg, különösen olyan területekről, mint például a trópusok, amelyeknek a múltja a sokszínűség ellenére a legkevésbé ismert

– hangsúlyozta lelkesen a paleontológus. – Hihetetlen mennyiségű részlet áll a rendelkezésünkre, és képesek vagyunk rekonstruálni a múltat épp úgy, mintha ezek a lények csak tegnap éltek volna.
Az állat megkövesedett maradványának igen kitűnő minősége ugyanis lehetővé tette a nemzetközi kutatók számára az egykor élt, bizarr külsejű rák részletes, három dimenziós (3D) modelljének a létrehozását.

A kutatók még mindig meglepő felismeréseket tehetnek

A kutatók most felelevenítik a mintegy 95 millió évvel ezelőtt élő, óceáni életformákat és a legkorszerűbb számítógépes technika segítségével rekonstruálják az ősmaradványok, ősleletek lenyomatai alapján az akkori élőlényeket, köztük a bizarr, éjszaka vadászó rákot is.

Paleozoikum Forrás: Kickstart

A régebbi sziklákban újszerű testformák találhatók, például a paleozolikum időszakából, mintegy 542–251 millió évvel ezelőttről, amikor először megjelentek az első kemény héjú maradványok, a nagy, kifinomult felépítésű hüllők és a viszonylag modern növények uralkodtak a világban

– mutatott rá Javier Luque. – Az élet ebben a hat földtörténeti időszakban úgymond „berobbant" a világba, nem véletlenül nevezték a paleozolikumot más néven „ősi életnek". Ennek az is kedvezett, hogy kezdetben az éghajlat igen enyhe volt és egyre melegedett, amint a tengerek elérték a második legmagasabb szintet.
Hozzátette: a jelenlegi felfedezés azt mutatja, hogy

a téma iránt érdeklődő kutatók még mindig meglepő felismeréseket tehetnek, és újabbnál újabb, furcsa szervezetekre bukkanhatnak,

amelyek valahol elrejtve csak erre várnak, különösen a trópusokon. A Callichimaera perplexa felfedezéséről szóló tanulmány a közelmúltban jelent meg a Science Advances című tudományos folyóiratban.