Forrás: hvg.hu | 2014.07.01.

Újranyithatja hazánkkal szemben 2015-ben az EU a túlzottdeficit-eljárást, mivel ha nem teszünk pótlólagos költségvetési intézkedéseket, akkor megsérthetjük az uniós adósságcsökkentési szabályt. A hazai gazdasági helyzet pedig jelentősen részben mesterséges állami stimulusok miatt javul, ezek hatása 2015-re kifulladhat.

Újraindulhat Magyarországgal szemben az uniós túlzottdeficit-eljárás 2015 tavaszán, mégpedig azért, mivel ha hazánk nem tesz pótlólagos költségvetési intézkedéseket, akkor megsérthetjük az államadósság csökkentésére vonatkozó uniós szabályt – közölte Európai Bizottság (EB) kedd délután.

Fotó: AFP / John Thys

2015-re kifulladhat a növekedési ütem

Az EB szakértői a múlt héten jártak Magyarországon, hogy a 2008–2010 között hazánknak folyósított uniós pénzügyi programot utólag is megvizsgálják (az EU-ban ez egy megszokott eljárás, nálunk ez már az ötödik ilyen vizsgálat volt). Az EB üdvözölte a hazai makrogazdasági helyzet javulását és a belső kereslet élénkülését, és bár a javulás a felfutó autóipari beruházásoknak is köszönhető, a helyzet jelentős részben mesterséges stimulusok miatt javul (rezsicsökkentés, jegybank hitelprogramja, közmunkaprogramok, EU-források nagyobb felhasználása). Éppen ezért az EB szerint óvatosan kell bánni a magyar gazdasági helyzet értékelésekor. A magyar gazdaság növekedése 2015-re lassulhat, mivel ezeknek a stimulusoknak a hatása gyengülni fog.

A jelentés megjegyzi, hogy a folyó fizetési mérleg többlete csökkentette a külső adósságot, a magyar államkötvények iránt pedig folyamatosan egyenletes volt a kereslet, rekordalacsony hozamok mellett. Mindezek mellett ugyanakkor továbbra is problémás az (külső) államadósság magas szintje, a magas újrafinanszírozási igény, illetve az alacsony növekedési potenciál.

Bár az uniós szakértők megjegyezték, hogy a GDP-hez mért 3 százalék alatti hiányt tartotta a kormány, az államadósság nem áll szilárdan csökkenő pályán. Ez pedig azt jelentheti, az EB 2014-es tavaszi gazdasági előrejelzése alapján, hogy az ország nem tudja tartani a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit, és visszakerülhet 2015 tavaszán a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá. Az EB szerint ha Magyarország meg akar felelni az adósságcsökkentési feltételnek, akkor pótlólagos fiskális intézkedésekre lesz szükség.

Az EB szakértői hozzátette, hogy ahhoz, hogy a magyar növekedés közép távon erősödni tudjon, szükség van a 2014-es országajánlásban megfogalmazottak irányában strukturális reformok belendítésére. Ennek érdekében szükség van egy stabil, kiegyensúlyozottabb társasági adórendszerre, a torzító hatással bíró szektorális különadókat ki kell vezetni, az alacsonyabb jövedelműek adóterhelését pedig csökkenteni lenne szükséges a foglalkoztatottság növeléséhez. Az EB emellett javasolja azt is, hogy a gazdasági növekedés elősegítéséhez szükség lenne a normális hitelezési feltételek helyreállítására, illetve a banki portfóliók megtisztítására.

Tavaly szerencsések voltunk

Hazánk uniós csatlakozása (2004) óta állt túlzottdeficit-eljárás alatt, a folyamatos brüsszeli nagyítóra a túlzott költségvetési hiány miatt léptetett életbe ilyen eljárást hazánk ellen az EU. Az eljárás, mely azt is veszélyeztette, hogy a hazánknak járó uniós fejlesztési pénzekből 145 milliárd forint fejlesztési pénz kiutalását felfüggesztik, tavaly június végén szűnt meg hazánk ellen.

A Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével az EU-országok pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) is elismerte, jó irányba tart a magyar gazdaság – reagált akkor Orbán Viktor miniszterelnök a pénzügyminiszterek luxembourgi döntésére. Azt, hogy a magyar gazdaság jó irányba tart, mostantól kezdve nemcsak a magyar kormány, hanem egy külső szemlélő, "méghozzá velünk gyakran nem túlságosan barátságos, számos kérdésben a véleményünket nem osztó külső szereplő", az EU pénzügyminisztereinek tanácsa is azt mondja, hogy ez így jó – jelentette ki a kormányfő pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Kiemelte: az eredmények megvannak, bizonyítottak, ezért ismét bizalom van Magyarország iránt. A kormányfő arra a kérdésre, van-e még szükség kiigazításokra, hogy Magyarország ne jusson Málta sorsára – amely ellen akkor újra deficiteljárás indult –, Orbán Viktor azt válaszolta 2013 júniusában: "mostani tudásunk szerint nincs, tekintettel arra, hogy az utolsó építőkockát is elhelyeztük a magyar gazdaság új építményében".

A mostani helyzet abban különbözik a korábbitól, hogy míg az elszabadult költségvetési hiányt viszonylag könnyen meg lehet fogni költségvetési intézkedésekkel – a magyar kormány ilyen esetben döntő részben adót emelt –, az államadóssággal ugyanakkor rövid távon nehéz komoly eredményt elérni. Vagyis a mostani esetben elképzelhető, hogy keményebb dió lesz Brüsszelt meggyőzni arról, hogy elkötelezett a kormány az adósság csökkentése mellett, ám a legtöbb esetben az EU-nak annyi elég szokott lenni, hogy ha lát egy intézkedési tervet, csomagot a lefelé ívelő államadóssági pályára. Ennek a programnak ugyanakkor hihetőnek kell lennie.