Forrás: Napi.hu |  Papp Zsolt  |2014.07.10.

A kormány szerint nem lehet megfogni Magyarországon a dízel üzemanyagok pancsolásával foglalkozó szervezett bűnözést, ezért van szükség az üzemanyagok jelölésére – amelynek költségeit természetesen az autósokkal fizettetné meg a kormány. A NAV tehetetlenségét ábrázolandó a NFM az elmúlt öt évből két ügyet tudott előkaparni.

A parlament 2012 decemberében döntött először, hogy az adócsalások elkerülése érdekében a Magyarországon forgalomba hozott üzemanyagokat jelölni - színezni - kell. A bevezetésre fél évet kaptak a üzemanyag-forgalmazók, illetve az olajszakmát tömörítő Magyar Szénhidrogén készletező Szövetség (MSZKSZ), így a kutakon 2013 októberétől már elvileg csak nemzeti jelölésű üzemanyagot lehetne kapni. Ahogy az idehaza lenni szokott a frappáns jogalkotói ötleteket az élet "elszabotálta", ugyanis az illetékes minisztériumok nem dolgozták ki a részleteket, így szakma hozzá sem tudott fogni a technikai részletek megoldásához. A jogalkotó így előbb 2014 júliusára tolta a határidőt, ám ez sem jött össze; így alig egy hónapja, újabb 2015 júliusi határidőt írtak a törvénybe.

Eközben sem az olajos szakma, sem az újságírók nem kaptak választ arra a kérdésre, hogy erre az intézkedésre - amely drágítja az üzemanyagokat, ráadásul ellentétes az EU-s szabályokkal, mivel korlátozza a termékek szabad áramlását - miért is van szükség. A csöndet most megtörte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), ugyanis a témában egy képviselői kérdésre adott szokatlan hosszúságú, háromoldalas válaszban fejtette ki az indokait.

Az MSZP-s Tóth Bertalan kavarta fel az állóvizet, amikor is írásban azt kérdezte Varga Mihálytól, az adó- és költségvetési politikáért felelős nemzetgazdasági minisztertől, hogy az intézkedésre miért van szükség, mibe kerül és mekkora többlet jövedéki adóbevételt remél tőle a kormány. A kérdésekre azonban nem az adópolitikáért felelős Varga, hanem az ügyet amúgy vivő Seszták Miklós vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium válaszolt.

Maffiózók szálltak rá a dízelbizniszre

Az NFM szerint az üzemanyagok festése adópolitikai célokat szolgál, a cél a jövedéki adócsalások visszaszorítása - olvasható a minisztériumi iratban. "A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési tapasztalatai alapján eddig a dízel üzemű járművek üzemanyagával összekeverve, illegálisan forgalmazott olajokkal kapcsolatos visszaélések voltak jellemzőek. Egyes bűnözői csoportok а gázolajhoz nagyon hasonló termékeknek (különböző, а kenőolaj-alapanyaghoz hasonló paraméterekkel rendelkező olajok - bázisolaj, kenőolaj, formaleválasztó olaj, és egyéb desztillációk) próbálnak piacot találni szinte egész Európában, így Magyarországon is . Az elkövetési módszer lényege, hogy valamilyen nem jövedékiadó-köteles ásványolajterméket forgalmaznak, kikerülve az EU egységes hatósági felügyeleti rendszerét, de végül а bejelentési és adófizetési kötelezettségüket nem teljesítve üzemanyagként kínálják és értékesítik а termékeket. Ezek а csalások nemzetközi szintűek, és jelentős kárt okoznak а költségvetésnek, а tiszta piacnak" - olvasható az NFM irományában.

Vagyis az NFM  válaszából kiderül ki, hogy a probléma nemzetközi szintű és csak a dízelt érinti - e kihívásokra lenne válasz minden üzemanyag nemzeti jelölése. A probléma nagyságát jelzi, hogy további kérdésre az NFM az elmúlt öt évből csupán két nagyobb ügyet tud felmutatni: mindkét esetben vélhetően szervezett bűnözői (maffia)tevékenységről van szó. Az első ügy 2011 decemberére datálható, akkor  a NAV 106 nyomozója kétnapos akcióban 53 helyszíni ellenőrzésben 56 ezer liter üzemanyagok foglalt le. Ez az egy ügy válthatta ki a politikai ingerrekacióját - ugyanis a parlament szinte kerek egy év múlva elfogatta az üzemanyagok kötelező jelöléséről szóló jogszabályt. Vagyis egy nagy ügy miatt jöhetett az ötlet.

Az NFM válaszában egy másik ügyet is említ: idén április 15-én egy újabb 50 helyszínes ellenőrzésre kerül sor, két évvel a jelölést elrendelő törvény életbe lépése után. A bűnözői kör 2012-2014 között hétmilliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek, ebből a vagyoni zárolásokkal egymilliárd forintot sikerült megmenteniük az adónyomozóknak.

Mibe kerül ez az autósoknak?

Az NFM az elmúlt öt évből ezt a két ügyet hozta föl - ami  alátámasztani látszik az olajos szakma azon véleményét, hogy  nem jellemző a pancsolás és az adócsalás a magyar üzemanyagpiacon. A költségvetésnek 2013-ben az üzemanyagok jövedéki adójából 498,7 milliárd forint folyt be, nem számolva a további mintegy 300 milliárd forintnyi áfával. Erre az adóbevételre esett a két ügy, amiből öt év alatt 7-15 milliárdos költségvetés kár keletkezett. Ezen csalások felderítése az adó és vámszervek feladata - ezért tartja őket az állam.

Ám a kormány láthatóan nem úgy gondolja, hogy a felderítés lenne a megoldás, hanem a megelőzés, amelynek éves költségét becslik 13-15 milliárd forintra. A piaci becslések szerint az üzemanyagok literenkénti jelölési költsége 3-4 forint lehet - vagyis ennyivel nőhet a vélt csalásokkal nem érintett benzin, illetve a vélt csalásokban érintett gázolaj ára is. Az NFM ezzel szemben óvatosabban számol - szerinte az autósok 0,9-1,1 forintos literenkénti drágulással megússzák a jelölés költségeit. A várható többlet adóbevételek mértékének becslésével az NFM nem próbálkozott meg , ám ha lesz ilyen, akkor egy kormányhatározat szerint azt az adók csökkentésére lehet fordítani - emlékeztetett az NFM.