A Tübingeni Egyetem csütörtöki közlése szerint a

legkevesebb 2000 négyzetméteres épület az ókori mezopotámiai államalakulat, Mitanni része volt,

amely az i.e. 15-14. században virágzott Mezopotámia és Szíria északi részének nagy területein. A Mittani Birodalom a legkevésbé kutatott ősi közel-keleti civilizáció, ezért az új leleteknek, ismereteknek nagy régészeti jelentőségük van.

Az eredetileg már 2010-ben észlelt, de csak tavaly ősszel hozzáférhetővé váló palota tanulmányozására mindössze három hetük volt a német és kurd régészeknek, mielőtt a moszuli víztározó szintje emelkedni kezdett. "Olyan gyorsan ástunk, amilyen gyorsan csak tudtunk" - idézte fel Ivana Puljiz, az egyetem archeológusa, hozzátéve, hogy az

épület most ismét teljesen a víz alatt van.

A palota agyagtéglából épített falai nagyjából két méter magasak.

A komplexum belsejében piros és kék színekben pompázó ritka falfestményeket, valamint tíz ékírásos feliratot is találtak a régészek, akik az írások egyike alapján arra követeztetnek, hogy a palota Zakhiku ókori városának része lehetett.

A falfestmények valószínűleg jellemzőek voltak az ősi közel-keleti palotákra az i.e. 2. évezredben, de csak ritkán kerülnek elő épen maradt freskók, ezért a kemunei falfreskók régészeti szenzációnak számítanak - közölte Puljiz.

Ősidőkben a palota megemelt teraszon magasodhatott a völgy fölé, mindössze 20 méterre a Tigris akkori keleti partjától. A Mittani-korszakban agyagtéglából emelt monumentális teraszfallal szilárdíthatták meg a lejtős talajt a palota nyugati oldala mentén. A palotához észak felől egy nagyobb város csatlakozhatott.

A lelet az egyik legjelentősebb régészeti felfedezés a térségben az elmúlt évtizedekben

- idézte az egyetem közleménye Haszan Ahmed Kaszim kurd régészt. A térséget az 1980-as évek közepén, a moszuli duzzasztógát megépülte után árasztotta el a víz.