Nemrég megjelent egy jelentés egy energiaátállást támogató szervezettől, amely arra jutott, hogy az olaj- és gázvállalatok 20 százalékkal növelnék a kitermeléseiket az északi sarkkör térségében a következő öt évben – írja az Oilprice.com.
Ezek között pedig olyan óriások vannak, mint a Gazprom, a Total vagy a ConocoPhillips, amelyek mögött több százmilliárd dollárnyi tőke áll, amit bankok és befektetők biztosítanak számukra.
És miközben több cég jelezte elkötelezettségét azzal kapcsolatban, hogy visszafogja a fosszilis tüzelőanyagok iparágának finanszírozását, úgy tűnik, az északi sarkkör túl jó üzletnek számít – mutat rá a Reclaim Finance jelentése.
A nonprofit szervezet 314 milliárd dollárnyi finanszírozást azonosított, amelyek kifejezetten új olaj- és gázkitermeléseket támogattak az északi sarkkörön 2016 és 2020 között. A finanszírozók pedig mind nagybankok és vezető eszközkezelők voltak, amelyek jelentős részben már elkötelezték magukat a nettó nullás károsanyag-kibocsátás mellett.
Komoly konfliktusokat okozhat a piacon az északi sarkköri olaj- és gázkitermelés Forrás: AFP/Anadolu Agency/Sergey Anisimov
A legnagyobb finanszírozók között van például a JPMorgan amerikai óriásbank, amely a jelentés szerint 18,6 milliárd dollárral támogatta a munkálatokban érintett társaságokat, de a Barclays 13,2 milliárd dolláros, a Citigroup pedig 12,2 milliárd dolláros finanszírozást biztosított.
Az eszközkezelők körében kiemelkedik a BlackRock 28,5 milliárd dollárral, de a Vanguard 21,6 milliárd dollárt, az Amundi pedig 12,9 milliárd dollárt biztosított az északi sarkköri olaj- és gázkitermelésekben utazó cégeknek.
A jelentés készítői rámutattak, hogy miközben számos nagy pénzügyi cég világszerte elkötelezte magát a klímavédelem támogatása mellett, sokan továbbra is finanszíroznak új olaj- és gázkitermelési projekteket. Az északi sarkkör területe így tehát különösen érzékeny lehet a következő években, és akár konfliktusokat is szülhet a globális energiapiacon.
