Forrás: Napi.hu | Szabó Dániel | 2019.04.11.

Fotó: Napi.hu/Szabó Dániel

"Március 29-én képesek voltak végre megküldeni ezt a rohadt horgászkártyát, pedig már januárban megrendeltem" - morgolódott egy dunai horgász pár kilométerre a belvárostól, néhány centiméterre egy vélt töréstől a partfal vízalatti részén, hátha ott tanyáznak már a keszegek. "Semmire nem jó, de legalább tetű lassan készül el" - tette hozzá ingerülten az úszó két rándulása utáni bevágáskor. Hal nem jött, viszont elhangzott az etetőanyag-szagú összeesküvés-elmélet, hogy az egész plasztiklapos rendszeren csak a gyártó nyer és itt van a mutyin hizlalt ponty elásva.

Óriási csalás a magyar vizekben - már látszik a jéghegy csúcsa

A horgászfórumokon és a vízpartokon általános elégedetlenségre csak egy példa a fent idézett beszélgetés, amely meglepő módon nagyobb tévedés, mint bagolykeszeget összekeverni a dévérrel: a már tavaly bejelentett állami horgászkártyák nélkül is szabad most halat fogni - vagy legalább megkísérelni -, ugyanis az igazolvány online regisztrációjakor kapott hatjegyű azonosítószámra kiállítják azt a horgászboltokban. Másrészt ugyan a fogási naplót nem helyettesíti, de a Magyar Horgász Szövetség (Mohosz) kényelmi szolgáltatásokat kínál e mellé.

Ha lassan is indul be, de érdemes rá várni

A rendszerváltás óta gyakorlatilag minden páros évben felmerült, hogy átalakul a magyar horgászati igazolvány- és jegyrendszer, de az ígéretekből rendre nem lett semmi. Hiába volt többször is napirenden, hogy csökkenteni kellene a területi jegyek számát, vagy kényelmesebbé kéne tenni az adminisztrációt, netán plusz szolgáltatásokat kellene kínálni a tagoknak, a legtöbb próbálkozás annyit élt, mint a horogra tűzött csontkukacok. Éppen ezért valahol érthető a levegőn hagyott pontyra jellemző rezignáltság a pecások részéről, ha ilyen ígéreteket hallanak.

Tavaly jelentette be a Mohosz a Magyar Horgászkártyát, amely idén felváltotta a papíralapú horgászigazolványt. Sokan ebben csak annyit láttak, hogy egy felesleges csere, mivel lényegében ugyanazt tudja, mint a füzetszerű előd: rajta van a horgász neve, valamint egy QR-kód, és pontosan ugyanúgy a horgászjegyek vásárlásakor és a halőr ellenőrzésekor jut szerephez.

"A kártya és a mögötte álló, a regisztrációt követően felépített új alapnyilvántartás egyrészről egy hosszabb távú építkezés alapja: a célunk az, hogy a következő években fokozatosan teljesen digitális legyen a horgászattal kapcsolatos ügyintézés. Idővel elektronikus lenne a jegyvásárlás és legvégül a fogási napló is átkerülne ide" - magyarázta el a Napi.hu érdeklődésére Dérer István, a Mohosz elnökhelyettese, aki abba is beavatta lapunkat, hogy a gyártó rendelkezésre álló kapacitása okán (ez 20.000 kártya/hét) a várthoz képest késésben vannak a kártyák, de hamarosan mindenki megkapja a magáét a regisztráltak közül. Elmondta, hogy már 300 ezer horgász mondhatja magát fizikailag is kártyabirtokosnak.

Erdei Zsolt átveszi az első horgászkártyát.
MTI Fotó, Szigetváry Zsolt

"Számoltunk azzal, hogy a tavaszi jegyváltási csúcsnál, ha egyszerre jelentkeznek a horgászok, akkor kialakulhat ez a leterheltség és így lassulhat a kártyák fizikai elkészítése, ezért is indítottuk el az előzetes regisztrációs időszakot már tavaly szeptember 1-én. Még egy jelentős nyereményjátékot is indítottunk, hogy minél több embert ösztönözzünk" - tette hozzá a szakember. Már több mint 450 ezren regisztráltak és remélhetőleg hamarosan hozzájut mindenki a horgászkártyához. Fontos kiemelni, hogy a külön íven megkapott regisztrációs szám az, ami kell a további okmányok kiváltásához, így mindez a horgászokat nem akadályozza a vízparthoz való mielőbbi lejutáshoz.

Viszont a legfontosabb funkciókról sokan még azok közül sem értesültek, akik megadták az adószámukat és a szükséges adataikat, valamint kifizették az elkészítési díjat, mert a honlapon ezek az információk kissé elrejtve szerepelnek. Pedig már az első évben két grátisz szolgáltatást és kedvezményt is kapnak az emberek a 2200 forintos bruttó elkészítési díj kifizetése után.

- ismertette az elnökhelyettes a kedvezményeket.

A biztosítás a horgászati tevékenységben bekövetkezett személyi sérülésekre vonatkozik, egy csonttörésre például 30 ezer forintot fizetnek a csomag keretében, az 51 százalékot meghaladó maradandó egészségkárosításra pedig 3 millió forintot.

Adja magát, hogy idővel az idegenforgalomban és a kiskereskedőknél is partnereket keressen a Mohosz. Dérer István lapunknak elmondta, hogy szerepel a tervek között, hogy újabb kedvezményeket járjanak ki, de ez egyelőre még szervezés alatt van.

A horgászati bürokráciacsökkentés a cél

Az elnökhelyettes elmondta, hogy ha még nem is érzik a horgászok azt, hogy kevesebb papírmunkájuk lesz, a mostani okmánycsere csak az első lépcső ehhez. "2020-ra az a célunk, hogy a jelenlegit felváltsa egy szinte mindenhol érvényes elektronikus jegyvásárlási rendszer. De ahhoz, hogy ebbe az irányba ellépjünk, az kellett, hogy transzparenssé és kezelhetővé tegyük az adatbázisokat" - magyarázta Dérer István. Hogy érzékeltesse mekkora gondok voltak eddig a papíralapú adatvezetésben, az eltiltásokat kitrükköző horgászok példáját hozta fel. Sokan ugyanis a korábbi rendszerben átírták a nevüket - például egy ékezetet tettek valamelyik betű fölé - és már újra tudtak állami horgászjegyet vásárolni, mivel az adatbázisban így kicserélődött a nevük.

"A duplikációkból láttuk, hogy több ezer ilyen eset volt. Ezért is kellett egy olyan azonosító, ami nem változik, ez pedig az adószámunk" - magyarázta a rendszer megújításának egyik alapját. Az adószám és a horgászkártya átmeneti összekapcsolása pedig már lehetetlenné teszi, hogy valaki kijátszhassa a szankciókat.

Napi.hu, Szabó Dániel

Így vélhetően a közösség is megtisztul majd a rapsicoktól. "A legnagyobb visszatartó erő ezután is a halgazdálkodási jogosult jogkörében lévő eltiltás, mert akkor a szabályszegő horgász nem csinálhatja azt, amit szeret. Most pedig akár országosan is érvényesíthető lesz, hogy valakit 1 hónaptól 5 évig tartó időre a horgászat lehetőségében korlátozhatnak" - vélekedett a Napi.hu-nak Dérer István.

A Mohosz másik nagy terve emellett az, hogy a teljesen kaotikus jelenlegi területi jegyrendszert drasztikusan leegyszerűsítik. Az elnökhelyettes elmondta: most körülbelül 2300 különböző jegytípus van köszönhetően az olyan bonyolításoknak, mint a térségenként eltérő megnevezés, vagy hogy azt hogy a jegyet általános vagy bojlis horgászatra adják, netán ettől is eltérő ifjúsági szelvényről van szó. A cél az, hogy néhány tucatra vigyék le a lehetséges variációk számát.

Piaci alapokra helyezett horgászat

"Azt gondoljuk, hogy a legjobb, ha fokozatosan belső versenyhelyzetet teremtünk, mert a horgász végül is a lábával szavaz. Ha rosszak a szolgáltatások, nem fog halat, akkor majd keres magának egy másik egyesületet, illetve vizet, ahová csatlakozhat. Ezért a Mohosz honlapon idővel majd bárki megnézheti, hogy a környékén milyen szervezetek vannak, ki és mit biztosít számára a pénzéért" - ismertetett egy másik tervet, amellyel szintén a pecások kényelmét akarják szolgálni.

Jelenleg ugyanis az általános horgásztapasztalat az, hogy valahol kifizeti az éves tagdíjat az állami horgászjegyen felül, aztán vásárolgatja a napi vagy éves jegyeket az egyesületét pedig nem is látja akár évekig. Viszont Dérer szerint, ha az interneten megnézheti valaki, hogy egy öt vagy tíz kilométerre lévő másik szervezetnél például mekkora az elvihető halmennyiség, vagy hol és mennyit telepítenek, akkor ha az jobban tetszik neki, akkor átmegy majd oda. Így pedig szolgáltatóként versenyezniük kell egymással az egyesületeknek is.

"Most azért sokan érezhetik úgy, hogy a haltelepítés részben csak papíron történik meg, viszont ha erről mindenhol rendes bevallás készül és az ellenőrzés tapasztalatai is visszaigazolják ezt, elégedett lesz a horgász, mert fog halat, s akkor maradni fog. Ha pedig azt látja, hogy máshol van nagyobb esélye kapásra, elvándorol" - magyarázta, hogy miért várják a piaci versenytől is a rendszer kifehéredését a vízkezelői oldalon.

Végre van élet a vízben

"Géb van, hal nincs" - ha valaki néhány éve megkérdezte, hogy van-e kapás, a legtöbb magyarországi folyóvíznél ezt, vagy valamilyen hasonló zúgolódást hallott a horgászoktól. Majd pedig rendre mindenki rázendített a "régen minden jobb volt" rigmusra és nosztalgikus könnycseppekkel meséltek a hajdanvolt rekord fogásokról. A kapásokkal szinte mindig elégedetlen hazai pecás társadalom véleménye az empirikus tapasztalatok alapján erősen megoszlik arról, hogy az elmúlt években ez mennyiben változott. Dérer István szerint viszont már statisztikailag is kimutatható, hogy nő a halállomány.

"Például a balatoni horgászversenyek adatai alapján ott egyértelműen látszik a növekedés. A Duna és a Tisza esetében pedig abból lehet erre magabiztosan következtetni, hogy az elmúlt 1-2 évben igazolhatóan, jelentősen nőtt a ragadozófogások száma. Márpedig békés halak nélkül nem lehetne ez így" - magyarázta lapunknak.

Harcsa és kecsege dörgölőzik egymásnak az OMÉK-on kiállított egyik akváriumban.

Arra, hogy ez minek a következménye két választ is adott: egyrészt az új halvédelmi és halgazdálkodási törvény értelmében betiltották a természetes vízterületeken való kereskedelmi halászatot még három évvel ezelőtt. Dérer István szerint így nagyjából évente 2000-4000 tonnányi hal maradt a tavakban és a folyókban, ami már önmagában egy óriási tétel. Másrészt pedig nőtt a telepítések száma is.

A magyar folyók gyűlölt inváziós fajairól - például a gébfélék elszaporodásáról - azt mondta, hogy az őshonos populációk regenerálódása részben vélhetően megoldja majd ezt a problémát. "A természet függvényeit nem lehet felülírni. Az inváziós fajok általában nem jelennek meg ilyen mértékben egészséges mennyiségű és minőségű állomány mellett, hanem inkább csak az üres biológiai fülkéket töltik ki" - vélekedett a szakember lapunknak.

"Viszont a gébek okozta kár töredéke annak, amekkora pusztítást a kormoránok végeznek" - tette hozzá úgy becsülve, hogy a vízimadarak oly mértékben túl vannak szaporodva, hogy legalább annyi halat vesznek ki a vízből, mint régen a kereskedelmi halászat. A hálózás tilalmáig annak mértékét a teljes kivett mennyiség 15-30 százalékára saccolták a vízpartokon, függően attól, hogy az illető az örök kutya-macska jellegű konfliktus horgász vagy halász táborában volt.

Dérer István szerint most nagyjából 35 ezer kormorán pár él hazánkban vagy vándorol Magyarországra északabbról, akár Skandináviából is. "Ha csak 3 fiókával számolunk, ha tízezer madár kilövésére adnak ki engedélyt, akkor is minden évben megkétszereződik az állomány. Ez a kérdés már régen túlmutat a horgásztársadalmon" - magyarázza a pecások által valóban gyűlölt madarak populációjáról.

Idén is gyérítették a kormoránállományt.MTI Fotó

"A kormorán vadászata külön engedélyhez kötött, de kérdés, hogy ez mennyire hasznos így. Több felboncolt madár gyomortartalmában egy használt autó értékének megfelelő mennyiségű védett hal volt. Melyik okoz nagyobb kárt, az állomány gyérítése, vagy a kipusztított védett halak hiánya?" - foglalta össze a problémát egy kérdésben a szakember. A madarakkal szemben ráadásul védtelen a vízi élővilág, mert a kárókatonák igazi halgyilkológépek: 33 méterig is lebukhatnak akár, hogy egyben lenyeljenek egy 50 centis angolnát.

A halvédelemnél még van tér a javulásra

A horgászok másik panasza, hogy szerintük kevés a halőr és így az ellenőrzés is. Bár területenként változik, de a Balaton 594 négyzetkilométeres felületén valóban nagyjából egy tucat halőr dolgozik csak. Viszont ettől még nem érdemes kísérteni a törvényt: a rendőrök is ellenőrizhetnek, ha szabálytalanságot látnak.

Országosan több mint 1000 társadalmi, közel 500 halászati és 600 rendészeti vizsgás halőr van. De nemcsak a Mohosznál és tagszervezeteinél vannak illetékesek: a Nébih felügyelete alatt működik az Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ).

A Nébih-nél 2018-ban 10, jelenleg 8 olyan munkatárs dolgozott/dolgozik, aki teljes munkaidőben állami halőri feladatot látott/lát el. Ezen túlmenően egyéb munkaköre mellett további 4 fő lát el alkalmanként állami halőri feladatokat, segíti, irányítja és koordinálja feladatvégzésüket - közölte lapunkkal az állami szervezet a létszámadatokkal kapcsolatos kérdésünkre.

A bírságokkal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a szolgálat 2018-ban összesen 125 alkalommal intézkedett, azaz vett fel jegyzőkönyvet. "Természetesen az intézkedések száma jóval alacsonyabb, mint az ellenőrzések száma. Az ellenőrzések száma a következőképpen alakult: az ÁHSZ létrejötte óta több mint 15 000 horgász-halász ellenőrzést végzett, mintegy 500 esetben talált szabálytalanságot. Több mint 70 esetben leplezett le orvhalászokat.

Egy horgász engedélyét ellenőrzik az Újpesti-öbölben Budapesten.MTI Fotó, Balogh Zoltán

Viszont a hatóság nemcsak a horgászokkal, hanem a halgazdálkodást folytatókkal szemben is felléphet, ha például azok nem végeznek telepítést, vagy azt nem megfelelően teszik. Utóbbi leginkább az olyan esetekre vonatkozik, amikor például idősebb példányokat, vagy itthon nem honos, netán ártalmas fajokat telepítenek. A múlt évben egy alkalommal került sor bírságolásra ilyen ügyben: ekkor a hatóság hozzájárulása nélkül történt tilalmas telepítés, a kiszabott bírság mértéke 1,2 millió forint volt.

"Ezen túlmenően 615 halértékesítő helyen, étteremben végzett a szolgálat ellenőrzést és több mint 3200 kilogramm igazolatlan eredetű halterméket semmisített meg" - tették hozzá a Nébih-nél. Az ÁHSZ 122 esetben összesen 9 630 710 forint összegű halvédelmi bírságot szabott ki. Ebből 2,57 milliónyit igazolatlan eredetű halat vagy halterméket forgalmazókkal szemben.

A hatóság a jövőben egyébként szeretne erősíteni. "A halvédelem területén továbbra is az orvhalászat és annak felvevőpiacának feltárása és felszámolása a fő célunk. De e mellett kiemelten kívánunk foglalkozni a jövőben az illegális haltelepítésekkel és a halgazdálkodási tervek végrehajtásának ellenőrzésével" - foglalták össze terveiket a Nébih-nél.