Forrás: [origo] | Elter Tamás | 2018.06.19.

Az olaszországi Salentói-félsziget közelében fekvő San-Foka strandján figyeltek fel a fürdőzők a plázstól alig húsz méterre felbukkanó, és a felszínt szántó jellegzetes háromszög alakú hátúszóra.

Fekete háromszög alakú hátuszony okozott riadalmat a fürdőzők között

Kedden a népszerű olaszországi fürdőzőhely, a Salentói-félsziget közelében fekvő San-Foka homokos partján arra lettek figyelmesek a fürdőzők, hogy a parttól alig 20 méteres távolságra, a sekély vízben egy cápa bukkant fel.

A Salentói-félsziget népszerű turistaparadicsom Forrás: Wikimedia Commons

A megriadt emberek kimenekültek a partra,

és onnan figyelték a fel-alá úszkáló mintegy két méter hosszúságúra becsült tengeri ragadozót.

Az elmúlt két évben már többször előfordult, hogy kékcápa úszott ki egészen a part széléig
Forrás: Origo

A megnyúlt, karcsú és hosszú test, valamint a viszonylag alacsony hátúszó alapján a legnagyobb valószínűséggel egy kékcápa (Prionace glauca) közelíthette meg az olaszországi strandot.

A cápa felbukkanása miatt a partszakaszt ideiglenesen lezárták.

Alig négy napja, június 15.-én Spanyolország földközi-tengeri partvidékén lehetett a fürdőzőknek hasonló kalandban része, Menorca partján, az Arenall de'n Castell öbölben.

A kékcápa honos fajnak számít a Földközi-tengeren Forrás: Frank Brennan/Dana Whorf

Az itt megfigyelt kékcápa egészen a hullámtörési zónáig kiúszott, és a beágyazott videón is látható, hogy a hullámok csaknem kisodorták a partra.

A ragadozó látványa itt is a partra kényszerítette a fürdőzőket.

A cápa hosszú perceken át úszkált a sekély alig egy-két méteres vízben. A videófelvétel alapján minden kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a spanyol strandot is egy körülbelül 1,8 méter hosszú kékcápa látogatta meg.

A Földközi-tenger leggyakoribb cápái közé tartozik

A Földközi-tengerben a tudomány jelenlegi ismeretei szerint 47 honos cápafaj elé, ezek közül 15 faj tartozik a közepes-nagytestű cápák közé.

A Földközi-tengerben honos közepes illetve nagytestű cápafajok Forrás: NOAA

A tengerbiológusok a cápák világán belül a közepes-nagytestű fajok közé sorolják az 1,8 -4,5 méter hosszú egyedeket. (A cápáknál a teljes testhosszat az orr végétől a hátsó farokúszó felső, tehát hosszabb lebenyének csúcsáig mért távolság jelenti, centiméterben megadva.)

Kékcápa (Prionace glauca) Forrás: Origo

A Földközi-tengerben az e méretkategóriába sorolható cápafajok közül messze a kékcápák a leggyakoribbak.

A kékcápa a kékcápafélék családjába (Carcharinidae) tartozó Prionace nemzetség egyetlen faja, amely világszerte előfordul a mérsékelt-meleg, illetve szubtrópusi tengerekben.

A kékcápa élőhelye a partoktól távoli nyílttengeri térség, ám időnként, igaz, hogy ritkán, de rövid időre kiúszik a partközeli vizekbe is
Forrás: Photononstop/Roberto Rinaldi

A trópusi vizekből hiányzik, így például nem él a hazánkhoz legközelebb található trópusi víztömegben, a Vörös-tengerben sem. A kifejlett nőstények átlagos testhossza 2,5-3 méter, a kisebb hímeké pedig 1,8-25 méter közötti.

A kékcápa honos fajnak számít az Adriai-tengerben is

Életmódját tekintve a kékcápa úgynevezett pelágikus porcos halfaj, amely a partoktól távoli nyílttengeri térség lakója.

Potenciálisan veszélyes lehet az emberre Forrás: Lukas Mueller

A kékcápa az emberre nézve potenciálisan veszélyes fajnak tekintendő;

eddig 27 olyan ember elleni nem provokált agresszió ismert, ami a kékcápák számlájára írható,

és amelyből 4 eset végződött halállal. A kékcápa a Földközi-tenger egész medencéjében előfordul.

A kékcápa mindenhol felbukkanhat a Földközi-tenger vizein Forrás: Origo

A kékcápák relatíve gyakorinak számítanak a spanyol partok közelében, az Alborán-tenger vizein, valamint a Ligur, illetve a Tirrén-tenger olaszországi partvidékén, továbbá az Adriai-tengeren is.

A kékcápa számít az Adriai-tenger viszonylag leggyakoribb nagytestű cápafajának.

A kékcápa honos faj az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán is Forrás: Elter Tamás

A horvátországi vizeken elsősorban május végétől szeptember végéig, a szardíniavonulás idején figyelhető meg, de csak többnyire a partoktól távol. A kékcápák felúsznak egészen az Isztriai-félszigetig, ahol Pula és Rovinj térségében is sikerült már néhányszor megfigyelni őket.

Időnként búvárok is találkozhatnak kékcápákkal, az Adria horvát partszakaszán elsősorban a Kornatok külső szigetívénél Forrás: Pinterest

A horvát partszakaszon a búvárok legnagyobb eséllyel a Kornatok külső szigetívénél pillanthatják meg időnként ezt a szép tengeri ragadozót, valamint Palagruza és Jabuka térségében.

Kép az Adria horvát partszakaszáról Forrás: Origo

A kékcápák alkalmanként csoportba verődve vadásznak kedvenc zsákmányukra, a nagy rajokba tömörült szardíniákra, és makrélafélékre.