Az exobolygókat kutató csillagászok már több ezer olyan égitestet regisztráltak, amelyek potenciálisan akár az életnek az otthont adhatnak, mivel ezek az általunk ideálisnak tartott, úgynevezett lakható zónán belül helyezkednek el. Egy új tanulmány szerint azonban ennél jóval kisebb a valóban megfelelő otthonnak minősíthető planéták száma, mivel a légkör összetétele gyakran elmarad a szükségestől.
Amerikai szakemberek tették közzé munkájuk eddigi eredményeit, amelyek arra utalnak, hogy a lakható bolygók száma jóval kisebb annál, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Szerintük az eddig katalógusba vett, nagyjából 4 ezer ilyen égitest mindössze egyharmada tartozik az ideális jelöltek közé, mivel itt a legtöbb ilyen példány hiába helyezkedik el a folyékony víz megmaradását biztosító zónán belül (vagyis saját csillagától megfelelő távolságra), az atmoszférában sok esetben káros gázok gyűlnek össze, ami eleve kizárja a komplex élet megmaradásának lehetőségét. Egysejtűek talán túlélik a kellemetlen körülményeket, ám ennél bonyolultabb életformák egészen biztosan nem tudnak megmaradni a számunkra gyilkos gázokkal telített légkörben.
Ami tehát az ilyen komplexebb életformákat illeti (amelyek a szivacsoktól egészen az emberig terjedő skálán mozognak), ezek a jelenleg ismert, korábban ideálisnak tartott exobolygók nagyjából egyharmadán maradhatnak csak meg. Példaként említik, hogy a lakható zóna külső régiójában elhelyezkedő, ottani pályán mozgó bolygók esetében jóval több szén-dioxidra van szükség a légkörben ahhoz, hogy a víz folyékony halmazállapotban álljon rendelkezésre a felszínen, márpedig ez a jóval magasabb (akár több tízezerszer nagyobb) légköri koncentráció veszélyes a komplex életre nézve. Emiatt sem a hozzánk hasonló lények, sem pedig állatok nem maradhatnak életben ezen égitesteken, bár ez egyben azt is jelenti, hogy a Föld esetében ismert és elfogadott fiziológiai korlátok alapján igyekszünk megbecsülni a komplex élet előfordulásának gyakoriságát.
Továbbra is saját otthonunk az egyetlen igazolt példa, amennyiben azonban (többek között a készülőben lévő űrteleszkópok segítségével) a jövőben a távoli exobolygókon a folyékony víz valószínű jelenléte mellett a légkör összetételét is vissza tudjuk majd igazolni, a lista alaposan kibővülhet.
