Forrás: Napi.hu | Domokos László | 2015.03.01.

Az MNB nagyon sokat keresett az árfolyamnyereségen. A bankokat segítő, a forintosításhoz kapcsolódó tender nyereségének nagy részéből pedig egy régi problémát orvosoltak - egyúttal találtak helyet száz milliárd forintnak.

A forintnak ez euróval szembeni gyengülése révén kitartóan emelkedik az Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyamnyeresége és ezzel egyre nagyobb a potenciális pozitív eredménye. A magyar jegybank a tartalékát szinte kizárólag euróban tartja (további minimális pénz van SDR-ben és euróban). A haszon ott keletkezik, hogy a korábbi forintárfolyamon bekerült eurót az MNB az aktuális árfolyamon veszi száma. Ez a különbözet első körben a kiegyenlítési tartalékot gyarapítja, majd amikor a devizát eladja, a haszon realizálódik.

A Pallasz Athéné program sem tudta elvinni a nyereséget

Legutóbbi féléves jelentése szerint a jegybank 2014 első felében 17 milliárd forintos mérleg szerinti nyereséget produkált. Ez első látásra nem egy hatalmas eredmény, mivel 2013 egészében 27 milliárd forint jött össze. Csakhogy a tavalyi első félévben a deviza-árfolyamváltozásból származó bevételek 255,7 milliárd forintra ugrottak, az egy évvel korábbi 76,1 milliárd forint után. Jórészt ez a forrás tudta ugyanis fedezni az intézmény mérlegében az egyéb ráfordítások soron nyilvántartott 173 milliárdos kiadásait. A féléves jelentés lakonikusan fogalmaz: eszerint az utóbbi költés mögött "a Pallasz Athéné Közgondolkodási Program keretében alapítványoknak történő alapítói vagyonátadás áll". Ez jórészt pénz, kisebb részben pedig ingatlan átadását jelentette.

(Azóta kiderült, hogy a program kerete már 250 milliárdra nőtt, továbbá az MNB 90 milliárd forintos keretből költ ingatlanvásárlásokra és -felújításokra is. Ha a tavalyi második félévbe is ilyen jól szaladt az MNB szekere, akkor minden bizonnyal bőven volt számviteli fedezet a költés mögött.)

A tavalyi első félévben dinamikusan emelkedett tovább az euró bekerülési árfolyama: amíg 2012 végén 271,74 forint, 2013 végén pedig 281,15 forint volt, addig 2014. június 30-án már 288,95 forint. Ezt a gyors növekedést Pápa Levente, az Együtt gazdaságpolitikusa szerint jegybanki devizatartalék-kereskedés váltotta ki: 2014 első félévében ugyanis óriási árfolyamváltozásból realizált profitot állított elő a jegybank: 248,4 milliárd forintot - szemben az egy évvel korábbi 60,5 milliárd forinttal. Ráadásul a gyengülés a második félévben is folytatódott: az euró átlagos árfolyama 2014 első félévében 306,94 forint, a másodikban pedig 310,37 forint volt, így, hogy az év végi záróárfolyam 314,89 forint lett.

A forintosítás is nagyon jól fizetett

Tavaly november 10-én sikeresen zárult az MNB-nek a fogyasztói deviza- és deviza alapú jelzáloghitelek forintosításához kapcsolódó első tendere: az előzetes megállapodásokban rögzített feltételeknek megfelelően a kereskedelmi bankok 7,834 milliárd eurónyi ajánlatot adtak be a jegybanki eszközökre, az MNB pedig az összes ajánlatot elfogadta. (Ebből 1,63 milliárd euró volt a rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött eszközre, illetve 6,20 milliárd euró a feltétel nélküli, spot ügylettel kombinált swap-ügyletre beadott ajánlatok összege.) A tenderen alkalmazott euróárfolyam 308,97 forint volt.

Ezt követően - a banki igényekhez alkalmazkodva - a jegybank másnap újabb, majd azóta havi egy tendert tartott. E három alkalommal összesen további 212 millió euró megvételére szerződtek le a bankok, 309-316 forint közötti árfolyamon. Így a pénzintézetek az idén forintosítandó devizahitel-állományt szinte teljes egészében fedezni tudták. Bár az eladások nyomán csak 2015. júniusától kezdődően három év alatt fokozatosan csökken majd ténylegesen az MNB devizatartaléka ezzel a bő nyolc milliárd euróval, az árfolyamnyereséget már a 2014-es év után elkönyvelheti az MNB.

A forintosítási műveleten az MNB 136 milliárd forint nyereségre tett szert - jelentette ki Matolcsy György MNB-elnök december 9-án a parlament gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán. Ez számszerűleg stimmelhet, mivel azt jelenti, hogy az eurónként mintegy 17 forintot kereshetett a jegybank, azaz valahol 292 forintnál volt novemberben a bekerülési árfolyam.

Az elnök úgy fogalmazott: "reményeink szerint a 2014-es év nyereséges lesz". Az elnök arra is kitért, hogy az MNB fizethet osztalékot tulajdonosának, a magyar államnak. (A jegybanktörvény alapján ugyanis az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy, a részvénytársaság elnevezést azonban az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.) Azóta pedig a december közepén a Heti Válaszban megjelent interjúban azt mondta, hogy az MNB a forintosításból származó, százmilliárd forintot is meghaladó nyereség nagy részét arra fordítja, hogy a következő 4-5 évben ne legyen veszteséges (az eredménytartalékban 2014 közepén 36 milliárd forint volt - a szerk.).

Az MNB január 20-i bejelentése szerint a 136 milliárdos nyereségből a jegybank mintegy 100 milliárdot a jövő éveket terhelő esetleges veszteségek rendezésére fordítja a jegybank, míg a fennmaradó összegre vonatkozóan azt tervezi az MNB vezetése, hogy azzal az eredménytartalékot emeli.

Hova ment év végén hirtelen százmilliárd?

Az egyszeri nagy árfolyamnyeresége lehetővé tette, hogy az MNB - a 362/2014-es (december 30.) kormányrendeletben részletezett módon - egy régóta meglévő bombát "hatástalanítson". Így mintegy 100 milliárd forintot arra fordítottak, hogy a devizatartalékban szereplő, magas kuponú állampapírokhoz kapcsolódó számviteli veszteségek ne a következő évek, hanem 2014 eredményét terheljék - derül ki egy február eleji jegybanki dokumentumból. Eszerint az új, a nemzetközi standardokhoz közelítő módszertan egyik fő előnye, hogy a közgazdasági és számviteli eredmény közelebb kerül egymáshoz. Az átállás hatására megszűnik az MNB eredményének indokolatlan hullámzása. A módosítás nyomán pedig a későbbi évek eredménye is jelentősen javul.

E "százmilliárdos probléma" arra vezethető vissza, hogy a válság kitörését követően kialakult alacsony euró hozamok mellett egyre több olyan állampapír került a devizatartalékba, amely az aktuális hozamszintnél érdemben magasabb éves kamatot fizetett, miközben az adott papírokhoz kapcsolódó egyéb veszteségtényezők csak a későbbi években, koncentráltan rontották a jegybank eredményét. Mindez az eredmény időbeli átrendezését eredményezte, ami miatt a közgazdasági és számviteli eredmény közötti különbözet kitágult. Ezt a problémát kezelik most egy csapásra, egyúttal közgazdaságilag értelmes módon költve el a pénzt.

Veszteséges is lehet egyszer az MNB?

Célszerűbb, ha az MNB a devizakonverzióból származó nyereségéből tartalékot képez, amely hosszabb távon biztosíthatja azt, hogy a jegybank a jövőben sem szorul majd költségvetési térítésre - fogalmazott Baksay Gergely, az MNB igazgatója és Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a Népszabadságban 2014. november 29-én megjelent olvasói levélben. Véleményük szerint a költségvetési térítés szükségességének kockázata valós, mert az alacsony globális hozamkörnyezetben a devizatartalékokon elérhető hozam jelentősen lecsökkent, így előretekintve nem lehet garantálni - és ez a monetáris politikának nem is célja -, hogy a jegybank "magától" mindig nyereséges legyen.

Mivel a jegybanktörvény alapján a költségvetésnek kellene megtérítenie a veszteséget, ha az eredménytartalék kifogy, ezt a helyzetet az MNB meg akarja előzni - fogalmaztak a közgazdászok az elnökükkel egybecsengő módon. Ahogy írták: összességében az MNB akkor jár el a legprudensebben, a költségvetés szempontjából is hosszú távon a legkedvezőbben, ha eredménytartalékot képez, és így elejét tudja venni későbbi potenciális költségvetési kiadásoknak.

Így látják a helyzet a korábbi jegybankárok

Volt jegybankárok szerint az MNB nyereségével kapcsolatos helyzet egyértelmű.

A jegybank árfolyamnyeresége egyértelműen az adófizetők pénze, ezt egyértelműen az államadósság csökkentésére kellene fordítani - fogalmazott Surányi György a Hír Tv-ben még január közepén.

A "jó kormányzástól" nagyon messze áll az a mai gyakorlat, hogy a jegybank a pozitív eredményét saját érdemének és saját pénzének tekinti. A jegybank nem önállóan gazdálkodó szervezet, hanem a konszolidált államháztartás része, ezért az eredményt kizárólag egy dologra lehetne fordítani, az államadósság csökkentésére. Ezen az sem változtat, ha az ellenkezőjét Matolcsy György sokszor beleírja az alapokmányba. Ez a totálisan abszurd helyzet is a várt felminősítés ellen dolgozik - meglehetősen hatékonyan - fogalmazott korábban a Napi.hu-nak Király Júlia volt MNB-alelnök.

Bod Péter Ákos egykor jegybankelnök azt mondta a Napi.hu-nak adott interjúban: A jegybankok vesztesége és nyeresége mindenhol konszolidálva van az államháztartással, nem is igen értelmezhető a központi banki üzleti mérleg. A magyar államnak mint tulajdonosnak a joga (és törvényes kötelessége), hogy annak ésszerű felhasználásáról döntsön.