Forrás: Napi.hu | 2014.07.06.

Tisztán üzleti alapon szerzi vissza befolyását Oroszország Kelet-Közép-Európa nagy része felett - állítják a Business Week elemzésében megszólaló szakértők. Egy atomüzlet itt, egy orosz kölcsön ott, és a kisebb EU-tagállamokat máris megvásárolták kilóra.

A néhai Szovjetunó vezetői negyed évszázaddal ezelőtt kénytelenek voltak tehetetlenül végignézni, ahogy összeomlik államuk kelet-közép-európai befolyási övezete. Ahogy az eldőlő dominók felborítják egymást, úgy vesztették el szövetségeseiket, egyiket a másik után. A béketábor, vagy szovjet blokk egykori tagjai siettek belépni a NATO-ba és az Európai Unióba. Úgy látszott, hogy az orosz medvének nem terem itt többé áfonya.

Az elmúlt hónapok eseményei alapján azonban nagyon úgy tűnik, hogy mégis van medvének való méz a csuporban: Oroszország visszaépíti befolyását a régióban - állítja a Business Week júliusi számában megjelenő elemzés, amelyet a Bloomberg szemléz. Szemben a szovjet gyakorlattal: a nyílt politikai befolyás megszerzésével, a tervgazdálkodásnak nevezett gazdasági rendszer exportjával, illetve mindenekelőtt katonai megszállással, Oroszország tisztán gazdasági eszközökkel láncolja magához elvesztett csatlósait.

Kesztyűs kézzel

Legyen szó arról, hogy megelőlegeznek egy atomerőművet Magyarországnak, vagy arról, hogy Bulgáriában hozzák felszínre a Fekete-tenger mélyéről a Déli Áramlat gázvezetéket, az orosz pénz befolyást vásárol Kelet-Közép-Európa felett. Ennek jele, hogy egyes idetartozó országok, Csehország, Magyarország és Szlovákia nyíltan ellenezte az EU keményebb szankcióit Oroszország ellen, annak ellenére, hogy az elmúlt fél évtizedben többször gondot okoztak nekik az orosz-ukrán gázviták, amelyekben Ukrajna időnként megcsapolta a nekik szánt orosz gázt.

Moszkva klasszikus oszd meg és uralkodj játékot játszik az EU-val szemben - mondja Otilia Dhand, az amerikai Teneo Intelligence tanácsadó cég politikai kockázatok elemzésével foglalkozó szakértője. Arra alapoznak, hogy a tagállamok nemzeti érdekei felülírják az unió közös érdekeit. Az említett három országnak például fontosabb az orosz energiahordozók megszerzése és a 140 milliós orosz piac elérése, mint a Krím bekebelezése miatt elfogadott EU-s szankciók támogatása.

Finánctőke

Moszkva egyik eszköze ebben a játszmában az állami tulajdonú OAO Szberbank, a legnagyobb orosz bank. A közel 12 milliárd euró értékű eszközzel rendelkező Szberbank Europe az elmúlt néhány évben kiépítette jelenlétét Kelet-Közép-Európában és a Balkánon. Fiókjainak megnyitása mellett combos hiteleket nyújt a volt kommunista Európa országaihoz tartozó vállalatoknak.

A bank márciusban 820 millió euróért vette meg a horvát Agrokor d.d.-t, amely a napokban szerzi meg szlovén versenytársát, a Mercator Poslovni Sistemet. Ezzel a Balkán legnagyobb élelmiszer-kereskedője kerülhet közvetett orosz befolyás alá. A legfőbb célpont azonban az energiaipar. Ebben szerzett hídfőt Moszkva a 10 milliárd eurós orosz hitellel megédesített paksi bővítés megszerzésével.

Pénz beszél

Idetartozik a Szberbank 1,2 milliárdos hitele a szlovák Slovenske Elektrarne AS áramszolgáltatónak, amely nem tudja befejezni a szovjet technológiára alapuló mohi atomerőmű bővítését. A céget jelenleg az olasz Enel ellenőrzi, amelynek első embere nemrégiben jelezte, hogy adósságcsökkentési programjuk egyik forrását a szlovák vállalat eladásából teremthetik elő. A lehetséges vevők között szerepel a paksi bővítésért is felelős Roszatom - derült ki a helyi Sme hírügynökség és a Hospodarske Noviny gazdasági lap információiból. Az Enel nem kommentálta az értesülést.

Oroszország hitelpolitikájának célja, hogy geopolitikai és gazdasági befolyást szerezzen a régióban. Az itteni országoknak külföldi befektetésekre van szükségük, így működik a "pénz beszél..." elve - véli Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piacokért felelős elemzője. És Kelet-Közép-Európa államai nincsenek egyedül - teszi hozzá. Párizs megkapta a bírálatokat Brüsszelből és Washingtonból, amiért az ukrán válság ellenére nem mondott le két helikopter-hordozó hajó eladásáról Oroszországnak.

Kutya ugat

Szemben az orosz befolyástól történelmi okok miatt irtózó Lengyelországgal és balti államokkal, amelyek az Ukrajnával szembeni erőszakos orosz fellépést látva erősítést kértek a NATO-tól, a csehek, a magyarok és a szlovákok nem akarnak NATO-katonákat hívni országukba. Opportunista politikát folytatnak Moszkvával kapcsolatban az ukrán válságban - állítja Jiri Pehe, a New York University prágai programjának vezetője, Václav Havel volt államfő tanácsadója.

És éppen az opportunizmus az, amire az orosz politika rájátszik - hangsúlyozza Dhand, a Teneo elemzője. Ezért építenek ki gazdasági hídfőket az EU szegényebb, gyengébb kelet-közép-európai tagországaiban. Ezeknek az államoknak van némi hangjuk az EU-ban, aminek használatát befolyásolhatják erős orosz kapcsolataik. Moszkva számára mindez a hatékonyságról szól. Befektetnek egymilliárd dollárt egy kis országban, amivel megvásárolják annak lojalitását. Ez teljesen racionális üzleti döntés a részükről.