Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2019 » Április » 8 » Lus vindiciae recensis

---

07:08:41 Lus vindiciae recensis

Forrás: Kanadai Magyar Hírlap | 2019.04.07. Vagyis, a bírálat joga, amolyan konyhanyelvi latinsággal. Valami ilyesmit kellene tolerálnia Orbánnak és a kormányzatnak, e helyett újabb, Brüsszelt bíráló kampányt indítanak annak ellenére, hogy rendesen pofán csapták őket az EPP-ben. De hát, tudomásul kell vennünk, hogy Orbán elvakultan hisz a maga igazában, és bátran szembeszáll bárkivel, aki kritizálni meri. Pedig hát, feriunt{que} summos fulgura montes (Horatius), vagyis a villám leginkább a magas csúcsokba csap le. Mondjuk, Orbán nem annyira magas, de azért kiemelkedőnek képzeli magát. Az más kérdés, hogy honnan? Különben is, szerinte az európai elit elszokott attól, hogy lehet bírálni. Bezzeg őt lehet! Igaz, hogy saját szájúlag jelenti ki, hogy negatív véleményekkel, uram bocsá’ bírálatokkal – ahogy nőügyekkel – nem foglalkozik, azok jöjjenek csak szép sorban, akár belföldről, akár külföldről, egy pillanatig sem foglalkozik/foglalkoznak velük, legfeljebb valamelyik udvari bolondja ír egy kontrát, vagy bekéreti a nagykövetet. Megteheti, mert megvan a parlamenti kétharmad, sőt, a nemzeti konzultációban (?) 1,3 millió támogató választ kapott. Nem 1.299.999-et, vagy 1.300.001-et, hanem kereken 1.3 milliót. Igaz, senki nem ellenőrizte ezt a számot, de, ha ő mondja, biztosan annyi volt. És ez már a nemzeti egység bizonyítéka, mi több, hatalmas többség. Biztosan az, ha ő mondja, biztosan az. Pláne, a kiküldött 8 millió konzultációs levél számarányában. Persze, azért van pofája azt állítani, hogy ettől még várják az ellenzéki javaslatokat, sőt, igénylik is azokat, csak egy lendülettel le is söprik az asztalról. Ahogy már az orbáni hatalom ezt szokta. A hab a tortán: az a fixa ideája, hogy egy közösség vagyunk, egy nemzet, fontos kérdésekben megállapodunk, majd megvalósítjuk. Aha. A hatalom akarata szerint. Tehát elvben megvan a bírálat joga, de gyakorlatban marad a ius murmurandi, ugyanis támadás – márpedig egy bírálat mi lehetne más, mint támadás őfensége ellen – nem marad megtorlatlanul, függetlenül attól, ki követte el, hány éves, milyen közegben dolgozik, vagy hol él. Aki egyszer szájára meri venni a kormányzó oldalt, annak bármely képviselőét, pláne őfelségét, annak annyi, nincs kegyelem! Előkotornak az ilyen emberről minden létező és nem létező adatot, azt kiforgatják, az alanyt széttépik, megalázzák, lejáratják, lehetetlenné teszik a külvilág előtt. Ma Orbán – mert ne legyenek kétségeink, még egy mocskolódó, hazug állításokkal teli Bayer-féle cikk sem jelenhet meg az ő indikációja nélkül – minden kezében lévő eszközzel – és csaknem minden eszköz a kezében van – neki ront a vele szemben fellépőknek, és nem érdekli, mi lesz áldozatával. Mondjuk, Nagy Blankával pofára esett, node ennek hamarosan vége! A felálló közigazgatási bíróságok pontosan azt a célt szolgálják, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő. Pedig odia qui minimum timet, regnare nescit (Seneca), vagyis, aki fél a kemény bírálattól, az nem tud kormányozni. Ebben lehet valami: Orbán nem kormányoz, hanem uralkodik, és megoszt. Author: Ille István Civil a pályán. Egészen más területen dolgozott, a politikához nem sok köze volt, de véleménye arról annál inkább. Három évvel ezelőtt egy társával együtt létrehozta az ellenszek.hu Demokritikus Vélemény Magazin internetes oldalt, aminek felelős szerkesztője. Szépirodalmi vonalon, Harunlarasid néven több, mint 60 novellát, több tucat önéletképet és úti beszámolót publikált a www.harunalrasid.nolblog.hu oldalán. Elkötelezett, azonban pártoktól független, baloldali értékrendű és világnézetű ellenzéki.

1 2 3 4 5 Kategória: Világ | Megtekintések száma: 337 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): Orbán Viltor, vélemény, Kanadai Magyar Hírlap, bírálat, Lus vindiciae recensis | Helyezés: 0.0/0