Forrás: [origo] | 2023.01.02.

A Föld legritkább ásványa a kyawthuit, számolt be róla a Blikk. Mindössze egyetlen kristálya ismert, amelyet Mianmarban, a Mogok régióban találtak. Ez egy egészen apró sötétsárga kő első ránézésre kifejezetten jelentéktelennek tűnik.

Az ásvány különös nevét U Kyaw Thu geológusról kapta, aki megtalálta azt. A német Mineral Atlas szerint a kémiai képlete: Bi3+ Sb5+ O4, azaz bizmut, antimon, oxigén és minimális mennyiségű tantál alkotja.

A kyawthuit drágakő akkor jöhetett létre, amikor 180 millió évvel ezelőtt egy geológiai kataklizma nyomása és hője megismételhetetlen ásványi kristállyá rendezte az anyagait. Ennél valószínüleg nincs egyedibb természetes tárgy a Földön:

Szerencsés vásárlás

A követ eredetileg drágakőkutatók találták meg Chaung Gyi faluban, Mogok település közelében, Mianmar híres „Rubinföldjén", amely a Mandalay régió része. A megtalálók nem ismerve fel egyediségét, a nyerskövet eladásra bocsátották egy piacon, ahol U Kyaw Thu meglátta és azonnal valami különlegest vett észre benne.

Egy tereptanulmány után köveket vásároltam a Khanae piacon, és ez a kő kissé furcsának tűnt, így megvettem. Aztán Yangonban (Rangun), megvizsgáltam és megállapítottam, hogy ez nem olyan, mint bármely más drágakő, amit valaha találtunk"

– idézte a Geology In portál U Kyaw Thu szavait, aki a Mianmar Times-nak nyilatkozott.

Bár a követ 2010-ben vásárolta, Mianmarban nehezen tudta volna U Kyaw Thu megerősíteni az egyediségét. Ezért együttműködött az Egyesült Államok és a Nemzetközi Ásványtani Szövetség szakértőivel. Végül

2015 a követ decemberében elismerték önálló ásványnak, majd 2016 nyarán hivatalos nevet is kapott.

A 1,61 karát (0,322 gr) súlyú vöröses narancssárga kő jelenleg a Los Angeles megyei Természettudományi Múzeum tulajdonában van, és ott is állítják ki. (Itt egészen közeli nagyításban is megvizsgálható.)

Az egyedisége miatt nem lehet beárazni, mert egy egyedi múzeumi tárgy. Bár biztosan akad olyan, aki hajlandó lenne hatalmas összeget fizetni csak azért, hogy magáénak tudhasson valami olyat, ami egészen biztosan senki másnak nincs. De hát végtére is a drágakövek magas árát minden alkalommal a ritkaságuk és szépségük, illetve a birtoklásuk iránt érzett vágy fűti.

Miért éppen Mianmar?

Mianmarban sok drágakövet találnak, így nem csoda, hogy a kyawthuit is innen került elő. Amikor az ősi Gondwana szuperkontinens körülbelül 180 millió évvel ezelőtt elkezdett kettéválni, India északra kúszott, és összeütközött a mai Dél-Ázsiával. Az ütközés nyomása és hőhatása az árványok kincsesbányáját hozta létre.

Innen származik a második legritkább ásvány, a luxus ékszerekhez használt painit is, amit olyan nehéz beszerezni, hogy karátonként akár 60 ezer dollárba is kerülhet.

Meg kell jegyezni, hogy etikai aggályok merülnek fel a bányászattal kapcsolatban Mianmarban, amely más drágakövekről és borostyánba zárt apró ősi élőlények példányairól is híres. A Human Rights Watch arra figyelmeztet, hogy az emberi jogokat megsértő katonai kormány a bányaiparból profitál, amely nem biztonságos és betegségekkel fertőzött bányákkal, kényszermunkával és gyermekmunkával működik az országban. Egyes ékszergyártó cégek emiatt nem hajlandók megvásárolni az ott bányászott drágaköveket, és egyes tudósok elutasítják az országból származó minták tanulmányozását – írja a Live Science.

Innen származik a második legritkább ásvány, a luxus ékszerekhez használt painit is, amit olyan nehéz beszerezni, hogy karátonként akár 60 ezer dollárba is kerülhet.

Meg kell jegyezni, hogy etikai aggályok merülnek fel a bányászattal kapcsolatban Mianmarban, amely más drágakövekről és borostyánba zárt apró ősi élőlények példányairól is híres. A Human Rights Watch arra figyelmeztet, hogy

az emberi jogokat megsértő katonai kormány a bányaiparból profitál, amely nem biztonságos és betegségekkel fertőzött bányákkal, kényszermunkával és gyermekmunkával működik az országban.

Egyes ékszergyártó cégek emiatt nem hajlandók megvásárolni az ott bányászott drágaköveket, és egyes tudósok elutasítják az országból származó minták tanulmányozását – írja a Live Science.

A cikk kiemelt képe illusztráció.