Forrás: Napi.hu | 2014.07.25.

A skótok szeptemberben szavaznak arról, hogy el kívánnak-e szakadni Nagy-Britanniától. Ez lesz az első függetlenségi referendum az EU-ban, ám számos más európai térségben is vannak erős függetlenségi mozgalmak, így sokan árgus szemekkel figyelik a skóciai szavazás eredményét.

Összeállítást készített a BBC azokról az európai tartományokról, történelmi térségekről, amelyek lakosságának legalább egy része örülne, ha lakóhelye elszakadna jelenlegi államától. A felsorolás első helyén a spanyolországi Katalónia szerepel, amelyet olyan nyugat-európai régiók követnek, amelyek függetlenségi törekvései többé-kevésbé ismertek.

Az Európai Unió keleti fele nem képviselteti magát markánsan a listán. Ebből a térségből egyetlen társadalmi csoport került fel a nyolcadik helyre: a Romániában élő magyarság, illetve a magyarok, "akik úgy gondolják, hogy Románia bizonyos nyugat részei őket illetik". A függetlenné válással kapcsolatos esélylatolgatás tanulságos lehet.

Katalónia

A mindenkori katalán regionális vezetés hosszú ideje viaskodik az egymást követő madridi kormányokkal a tartomány autonómiájának bővítése érdekében. Igényeik alapja az, hogy a katalánok nagy része szerint nyelvüket, kultúrájukat, identitásukat nem képviseli megfelelően a spanyol állam. A függetlenségi törekvések támogatottsága az elmúlt években, a spanyol gazdaság válsága nyomán erősödött fel.

Egyre többen gondolják úgy, hogy a központi kormány Katalónia túladóztatásából finanszírozza a szegényebb spanyol tartományokat. Eközben a hagyományosan baloldali függetlenségi törekvéseket jobb-közép politikai erők is felkarolták.

Figyelmeztető vétó

A katalán kormány november 9-re akar függetlenségi népszavazást kiírni, amit Madrid az alkotmányba ütközőnek, s ezért illegálisnak tart. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság fele-fele arányban megosztott a kérdésben.

A skóciai referendum eredménye, mármint hogy az igenek vagy a nemek győznek-e, nem érdekli a katalánokat. Követendő mintának tartják azonban azt, ahogy a skót függetlenségi  szavazást kiírták és demokratikus keretek között lebonyolítják.

Elemzők szerint kérdés, hogy a katalán regionális kormány csak taktikai eszközként akarja-e felhasználni a népszavazást a központi kormánnyal vívott harcában vagy kész végigvinni az ügyet, amelynek nyomán Madrid szankciókkal sújtaná a katalán helyi hatalmat. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök jelezte, hogy ha Skócia független állammá válik, s mint ilyen kéri felvételét az EU-ba, akkor kormánya meg fogja vétózni ezt. Politológusok szerint ezzel a katalán szeparatistáknak akarja jelezni, mit kockáztatnak.

Baszkföld

Spanyolország baszk tartománya, akárcsak Katalónia, jelentős autonómiát élvez a hetvenes évektől kezdve. Önálló parlamentje, rendőrsége van, beleszól az oktatásba és saját adókat vet ki. A baszk függetlenség mellett szintén az önálló identitás és nyelv szól, továbbá egyes nacionalisták szerint Baszkföld egy része Franciaországban található.

A függetlenségi törekvésekre árnyékot vet az 50 évvel ezelőtt létrejött ETA terrorista szervezet több évtizedes tevékenysége. Az ETA ugyan 2011-ben a harc beszüntetését ígérte, ám Madrid azóta is követeli, hogy fegyverezze le tagjait. A baszk parlament 15 éve kéri, hogy írjanak ki referendumot a függetlenségről, amit a spanyol kormány és parlament elutasít.

A válást pártolók egyelőre figyelik, mire jutnak katalán és skót elvbarátaik. Egy helyi újságíró elmondása szerint sűrűn kérik arra a politikusok, hogy írjon a skóciai függetlenségi törekvésekről.

Flandria

A hollandul beszélő, Belgium északi részén élő flamandok, és a francia ajkú, déli vallonok válása korábban kevésbé volt éles kérdés, mint manapság. Maguk a flamand vezetők is csak arról beszéltek, hogy csak megreformálni akarják a belga államot, azaz nem akarják felszámolni azt. A függetlenség támogatottsága stabilan 10 százalék volt.

Az Új Flamand Szövetség nevű politikai párt, amely a kormányzati pozícióik ötödét birtokolja, célul tűzte ki a Flandria elszakadását. Ugyanakkor helyi politológusok felhívják a figyelmet arra, hogy főként a gazdasági és a szociális kérdésekre koncentrálnak, a függetlenség ügye csak a párt alkotmányában szerepel.

Emellett ez a politikai erő erősen egy emberre, karizmatikus vezetőjére épül. A belgák nem sokat törődnek az őszi skót népszavazással, bár a flamandok talán kicsit jobban odafigyelnek rá, mint a vallonok.

Padánia

Olaszország számos viszonylag gazdag és nagy népességű tartományát szeretik Padániaként emlegetni azok, akik leszakítanák ezt a részt az országról. A legfontosabb érvük az, hogy az idetartozó adófizetők nem kapják vissza a központi költségvetéstől azt, amit befizetnek, mivel adójukból a szegény déli országrészt támogatják. Emiatt szerintük az állam kizsákmányolja Olaszország északi részét.

A függetlenségi mozgalom az Északi Liga nevű, élesen bevándorlóellenes pártban találta meg politikai képviselőjét. Ez a párt, amely 1996-ban és 2008-ban érte el legnagyobb támogatottságát, szorgalmazza a befizetők nagyobb beleszólását az adók elosztásába.

Amikor azonban része volt a kormánykoalíciónak, semmit sem tudott elérni céljaiból. Emiatt a választók büntetik - a 2013-as parlamenti választáson csak a szavazatok 4 százalékát szerezte meg. Az Északi Liga legjobb napjaiban, a kilencvenes években hivatkozott a skót példára, ám az olaszok mostanában magasról tesznek Skóciára.

Veneto

Az észak-olasz Veneto tartomány - amelynek fővárosa Velence - önálló függetlenségi mozgalommal rendelkezik. Ennek tagjai ugyanazt kifogásolják, mint a többi északi tartomány hozzájuk hasonlóan gondolkodó lakója. A mozgalomnak lendületet adott az Északi Liga térvesztése.

Idén márciusban magukat "venéciaiaknak" nevező polgárok - akikhez csatlakozott a regionális kormány feje, Luca Zala is - Veneto Függetlensége néven szervezetet hoztak létre, amely kvázi népszavazást indított a függetlenségről. Az interneten, telefonon és az utcákon felállított, rögtönzött "szavazóhelyiségekben" lehetett voksolni. Az akció végén közölték, hogy 2,5 millió szavazat érkezett, amelyek 89 százaléka "igen" volt.

Helyi politológusok szerint meglepő, hogy a római kormány nem minősítette illegálisnak a voksolást, mivel az ellenkezik az olasz alkotmánnyal. Úgy tűnik, a Veneto-pártiaknak meg kell erősödniük ahhoz, hogy a fővárosban is komolyan vegyék őket.

Bretagne, Korzika

A két francia tartomány önállóságtudata erős, de jelenleg nem rendelkeznek számottevő függetlenségi mozgalommal. Az északnyugat franciaországi Bretagne önálló nyelvvel, kultúrával, konyhával és zászlóval büszkélkedhet. A régió része Európa kelta szegélyének, a keltával és a walesivel rokon nyelvének használata éveken át tartó hanyatlás után az elmúlt években divatos lett. A politikai nacionalizmus gyenge, a helyi kulturális sajátosságok hangsúlyozását azonban támogatja a lakosság.

Franciaország szuverenitását Bretagne éledezésén túl a 330 ezer lakosú Korzika elszakadási törekvései veszélyeztethetik. A Földközi-tengeri sziget lakóinak életét a hetvenes évek közepétől évtizedeken át keserítette meg a politikai erőszak, amelynek részei voltak a szeparatista csoportok robbantgatásai is. Egy 2003-as népszavazáson, amelyet a párizsi kormány szervezett, hajszál híján elbukott az a kezdeményezés, hogy Korzika nagyobb hatalmi jogosítványokat kapjon.

Magyarok Romániában

Széles körben elterjedt felfogás a magyarok között, hogy Románia bizonyos nyugati részei őket illetik - tér rá a BBC összefoglalója a lehetséges európai függetlenségi törekvések felsorolásának utolsó elemére. A szocialista rendszer idején Romániában korlátozták a magyar nyelv használatát, 1989-ben egy magyar lelkipásztor tiltakozásait támogató mozgalom vezetett el a sztálinista rendszer bukásához.

A romániai magyarok helyzete ugyan sokkal jobb lett ezt követően, ám Erdély Romániához kerülése az első világháború után továbbra is "nemzeti tragédia" a magyarok tudatában. Ebben a felfogásban osztoznak a jobb- és baloldaliak, illetve a liberálisok is, de az elmúlt tíz évben a jobboldali és szélsőjobboldali pártok átpolitizálták és kihasználják a nemzettudatnak ezt a részét - mondta a BBC-nek Erin Marie Saltman, az extremizmusellenes Quillam Foundation Magyarországgal foglalkozó kutatója.

Beütne a skót igen

Bármerre jár valaki Magyarországon, mindenütt találkozhat a történelmi, nagy Magyarországot ábrázoló matricákkal, képekkel és térképekkel - tette hozzá. Tavaly több ezer magyar követelt autonómiát a Romániában élő magyaroknak. A jobb-közép budapesti kormány támogatja ezt a törekvést, míg Bukarest ellenzi, mert attól tart, hogy teljesítése a román állam széteséséhez vezethet.

Saltman szerint sem Magyarországon és sem Romániában nincsenek sokan, akik különösebben tudatában lennének a skót függetlenségi népszavazásnak, akik követnék az azzal kapcsolatos fejleményeket. Ez azonban egy csapásra gyökeresen megváltozhat, ha Skóciában győznek a Nagy-Britanniától való elszakadást támogató igenek.