Forrás: MTI/BruxInfo/Kitekintő | 2014.07.26.

Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn, a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén tartott előadásában. A kormányfő Tőkés Lászlóval tartott előadást Tusványoson, és válaszolt a hallgatóság kérdéseire.

Az erdélyi szabadegyetem visszatérő előadójaként Orbán Viktor a szabadtéri színpad előtt összegyűlt több ezres hallgatóság előtt elmondta: ma már nem célszerű a rendszerváltást tekinteni kiindulópontnak. Szerinte a 2008-as nyugati pénzügyi válság ugyanolyan jelentőségű változást indított el, mint ami a világháborúk után, illetve 1990-ben zajlott le.

A miniszterelnök kijelentette: a világban versenyfutás van annak az államnak a kitalálásáért, amely leginkább képes egy nemzetet sikeressé tenni. Ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek, az elemzések "sztárjai" pedig Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország - mondta.

Kattintson és nézze meg Erdély szépségeit!

"Megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világ-versenyfutásban" - fogalmazott Orbán Viktor.

A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell - foglalt állást a kormányfő. Orbán Viktor szerint arra a kérdésre, hogy mi következhet a nemzetállam, liberális állam, és jóléti állam után, a magyar válasz az, hogy egy munkaalapú állam korszaka következhet el.

Kitért arra, hogy ezt a fajta építkezést egy sajátos magyar civil szféra próbálja akadályozni. Szerinte a norvég alappal kapcsolatos ügy is felszínre hozta, hogy egyes, a nyilvánosságban rendszeresen szereplő magyarországi civilek esetében "külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk", akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon.

"Félelem, begubózás és visszahúzódás helyett bátorságot, előretekintő gondolkodást, ésszerű, de bátor cselekvést javaslok a (...) teljes magyar nemzeti közösségnek. Könnyen lehet, mivel bármi megtörténhet, hogy eljön a mi időnk" - zárta tusnádfürdői előadását Orbán Viktor.

Tőkés László európai parlamenti képviselő, a fórum másik előadója a "lészen autonómia" kijelentéssel parafrazeálta a bibliai "legyen világosság" gondolatot, illetve Gábor Áron 1848-as szabadságharcos "lészen ágyú" kijelentését.

A politikus vitába szállt azzal a tusványosi gondolattal, hogy 25 év múlva már az autonóm Székelyföld lehet a gazdája a szabadegyetemnek. "Legyen világos: nincs másik 25 esztendőnk a tehetetlen kivárásra. Most kell cselekedni. Most van itt az ideje az autonómiának" - jelentette ki.

Tőkés László szerint Európa is megérett arra, hogy rendszerváltozást hajtson végre, mert jelenleg elutasítja, hogy az őshonos kisebbségi közösségek ügyeivel foglalkozzék. Kijelentette: ahhoz, hogy Európa meghallhassa az autonómiaigényt, a magyar közösségek képviselőinek ugyanazt kell mondaniuk. Európának "nincs mit kezdenie az autonómiával", ha a magyar vezetők mást és mást mondanak neki ebben a tárgyban - fűzte hozzá. Ugyanazt kell mondani Bukarestben, Pozsonyban, Belgrádban, Kijevben, Budapesten, Brüsszelben és Strasbourgban - hangoztatta Tőkés László.

A hallgatóság soraiból érkezett kérdésekre válaszolva Orbán Viktor ismét kitért arra, hogy a jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait, sikertelenségre ítélt rendszer, amin változtatni kell.

Kattintson és nézze meg Székelyföldet is!

Önriogatásnak tartotta azt a megállapítást, hogy "besodródunk az orosz medve ölébe". Hozzátette, Magyarország legnagyobb baja, hogy külkereskedelme több mint kétharmada az Európai Unió felé irányul. Szerinte az lenne egészséges, ha a magyar külkereskedelem felerészben a világ más pontjaira irányulna. 

A Déli Áramlatról szólva kiemelte: szolidárisak az ukrán néppel, egyetértés van, hogy egy ország területéből nem lehet területeket elvenni, és látják a borzalmas gazdasági állapotokat, amik ott uralkodnak. Úgy vélte: hamarosan Oroszország nem fog gázt szállítani Ukrajnának, mert az nem tud fizetni, előbb-utóbb blokkolódni fog az Európába érkező gázszállítás. Az a magyar érdek, hogy legyen olyan gázszállítási mód, ami egy ilyen helyzetben is biztosítja az ellátást. 

Kijelentette: határozottan ellenzi azt az európai politikát, amely elfogadja és támogatja a bevándorlást. Ehelyett szerinte a munkaképes, de jelenleg megfelelő képzettséggel nem rendelkező népcsoportokat kellene segíteni.

Az autonómiatörekvésekről kijelentette: ha az erdélyi közösség abba a helyzetbe kerülne, hogy a neki járó forrásokat a román költségvetésből nem kapja meg, számíthat Magyarország támogatására. Az így elveszített forrásokat a magyar gazdaság azonban jelenleg nem tudja pótolni. Az itteni politika fontos része kell legyen, hogy meg tudja szerezni az Erdélyt illető költségvetési forrásokat azon intézmények fenntartására, amelyek állampolgári jogon járnak. 

A román-magyar viszonyról szólva kiemelte: az elmúlt másfél-két évben nem volt olyan magyar kormányfői nyilatkozat, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek. De román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája. Szerinte a tisztelet és a nyitottság a kulcskérdés, és azt ígérte, továbbra is megadja a tiszteletet, ami kijár a román népnek és a vezetőinek, és mindig nyitott lesz azon kérdésekre, amelyek megtárgyalása indokolt.