Miközben a világ egyre izgatottabban figyeli a kriptovaluták térnyerését, és olyan új fogalmakkal ismerkedik, mint az NFT-k vagy a metaverzum, egy egészen új internet is elkezdett formálódni a háttérben. Egyes innovátorok ugyanis úgy látják, hogy a jelenleg használt internet rendszerszinten szorul átalakításra. Ez pedig a fennálló pénzügyi rendszerre is jelentős hatással lehet. Utánajártunk, mi is az alapja a Web 3.0, vagyis az új internet ötletének.
Ha meg akarjuk érteni, pontosan mi is az értelme annak az „új internetnek", amelyet ma Web 3.0-nak vagy Web3-nak neveznek, érdemes visszanyúlni a 2008-as pénzügyi válságig, pontosabban 2009 januárjáig, a bitcoin születéséig. A bitcoin koncepcióját ugyanis egy sajátos generációs tapasztalat hívta életre. Az a benyomás, hogy az egész pénzügyi rendszer, beleértve a vállalatokat és a szabályozó környezetet is, alapvetően hibásan működik. Egy olyan rendszerben élünk, amely az emberi (és a központosított intézményi) szereplők által korrumpálható és cenzúrázható.
E rendszer helyett pedig egy olyan alternatívára van szükség, amely alapvetően és lényegileg kizárja a rosszindulatú emberi beavatkozást, vagy egyes szereplők öncélú hatalomgyakorlását mások kárára.
Így született meg a bitcoin, amely mögött a blokklánc szavatolja a rendszer autonómiáját. Mivel a blokkláncon tárolt információk mindenki számára elérhetők és ellenőrizhetők, nemcsak hogy nincs szükség olyan központi intézményre, amely irányítaná vagy felügyelné a rendszert, de maga a rendszer ki is zárja ilyen intézmények dominanciáját. A hálózat önmagát felügyeli.
A bitcoin ötletében már ott szunnyadt a Web 3.0 koncepciója Fotó: Csudai Sándor - Origo
2008-ból néhány évet előreugorva, az internetes óriáscégek és platformok ugyanazt a problémát vetik fel az internet egésze kapcsán, mint amit a bitcoin felvetett a pénzügyi rendszerrel szemben.
Néhány gigantikus, központosított vállalat uralja az adatforgalmat, a közösségi média platformokat, a kereső szoftvereket, de még az optikai kábeleket is. Legfőképpen pedig a felhasználók személyes adatait.
Az elmúlt években sorra pattantak ki a nagyvállalatok adatkezelési botrányai. A mindennapok részévé vált, hogy egyes közösségi média óriások szinte teljesen önkényesen tiltanak le és cenzúráznak profilokat és bejegyzéseket. A felhasználóknak pedig nemhogy beleszólásuk, de még rálátásuk sincs arra, hogy ezek a cégek milyen elvek szerint döntenek, és miként használják fel az adataikat.
Mindezzel szemben született meg a Web 3.0 koncepciója, amely az ígérete szerint forradalmian átalakíthatja azt az internetet, amelyet ma ismerünk.
Web 1,2,3
Az internet első korszakát (Web 1.0) a statikusság jellemezte. Nem voltak még felhasználói profilok és interaktív funkciók. Az egymáshoz linkekkel kapcsolódó oldalakat főként csak olvasni lehetett.
Majd a programozási technológia fejlődésével eljött a korszakváltás, és megjelent a Web 2.0, amely már dinamikus volt és interaktív.
Ezt a korszakot a legkönnyebben a közösségi média platformokon keresztül lehet elképzelni. A felhasználók feltöltik magukról az adatokat, amelyeket meg kívánnak osztani, ezeket az adatokat pedig a platformok szolgáltatói kezelik. Az olyan oldalak, mint a Facebook, az Instagram vagy a Google már szinte egyáltalán nem állítanak elő saját tartalmat, csupán felületet biztosítanak a felhasználóknak, akik ezeket a felületeket tartalmakkal töltik meg. A cégek viszont kontrollálhatják, elemezhetik és használhatják a felhasználók adatait. Cenzúrázhatnak, törölhetnek és profilozhatnak.
A Web 3.0 alapja a decentralizáltság Forrás: shutterstock.com
Ezzel szemben a Web 3.0 alapja a decentralizáltság. Egy olyan, még erősen formálódó gyűjtőfogalomról van szó, amely magában foglalja a decentralizált hálózatokra épülő internet lehetőségét. A Bitcoin vagy az Ethereum (a kriptovaluták nevét általában kis, míg a mögöttük álló hálózat nevét nagy kezdőbetűvel írjuk) épp ezt teszik lehetővé.
Az innováció kulcseleme tehát az, hogy nincs szükség egy központra, amely kontrollálja a hálózatot, mégis minden szereplő megbízhat benne.
Mivel egy kőbe vésett kód az alapja, egy olyan megmásíthatatlan szabályrendszer áll mögötte, amely mindenki számára világos lehet – ezeket a szabályrendszereket vagy működési modelleket hívják konszenzus protokolloknak.
A Web 3.0 ötletének alapja tehát a decentralizáltság, a nyitottság, a hozzáférhetőség, valamint a minden potenciális hatalommal szembeni alapvető bizalmatlanság. Nem véletlen, hogy egyesek szerint a Web 3.0 koncepciója visszahoz valamennyit a korai internet „vad" és szabad szelleméből.
