„Nem igaz, hogy Magyarországnak nincs választása” – mondta az orosz olaj kapcsán Piotr Woźniak, a nagy lengyel állami gázvállalat, a PGNiG vezetője a New York Timesnak nemrég.
„Nem lesz olcsó vagy egyszerű, de nem lehetetlen. A kérdés az, hogy Magyarország meg akarja-e hozni ezt a döntést” – tette még hozzá. Piotr Woźniak geológus és tapasztalt iparági szakember már húsz éve is a PGNiG felső vezetője volt, 2005–2007 közt pedig a Jog és Igazságosság párt színeiben lengyel gazdasági miniszterként dolgozott.
Időben kezdtek felkészülni
„A vállalat stratégiája az, hogy egyszerűen elfelejtjük a keleti szállítókat, különösen a Gazpromot” – mondta még 2019-ben a PGNiG élén álló Woźniak.
Woźniak három éve egyrészt azzal indokolta álláspontját, hogy szerinte a Gazprom megbízhatlan üzleti partner, másrészt valójában kiszorító stratégiát próbál folytatni, az európai gázpiac meghatározó részén egyedüli szereplővé akar válni, hogy aztán lényegében azt tegyen, amit akar.
A PGNiG három éve be is jelentette, hogy felkészülnek az orosz gáztól való teljes leválásra, szükségleteiket pedig LNG-ből (cseppfolyósított földgáz), Norvégiából és hazai forrásokból fogják fedezni. A megvalósítás nem zajlott zökkenők nélkül, de a Lengyelországot Norvégiával összekötő Balti-gázvezetéket még idén befejezik.
Úgy tűnik, ez a stratégia jól látta előre a kockázatokat, hiszen idén Lengyelországot az elsők közt vágta le a Gazprom az orosz gázról, még április végén. A várakozások szerint azonban az ország képes lesz már más forrásból fedezni a gázszükségleteit.
A Gazprom döntését megelőzően a lengyel kormány leszögezte, hogy nem fogják elfogadni a Gazprom új feltételeit a rubelben fizetésről, és biztosan nem fogják meghosszabbítani a 2022 végén lejáró gázszerződésüket.
Az olajembargó fő ellenindoka a kapzsiság, de ez neki erkölcsileg elfogadhatatlan
Woźniak még májusban a TVN24-nek arról is beszélt, hogy ugyanazt a leválási döntést, amelyet három éve meghoztak az orosz gázra, meg lehet most hozni az orosz olajra is.
Hozzátette, hogy a leválás ellen „talán a fő indok” a kapzsiság. De mivel ez a kapzsiság mindennap emberek halálába kerül Ukrajnában, számára morálisan teljesen elfogadhatatlan.
Lengyelország tavaly nagyjából 22 millió köbméter dízelt és 6,6 millió köbméter benzint fogyasztott, előbbinek durván harmada, utóbbinak ötöde volt importból.
Az eddigi uniós olajembargós bejelentések alapján Lengyelország a Barátság-kőolajvezeték északi ágán továbbra is vehetne olcsó orosz vezetékes olajat jövőre. Erről azonban az ország és az ott működő vállalatok inkább lemondanak, Németországhoz hasonlóan.
