Forrás: 24.hu | Horváth Csaba László | 2018.06.12.

Úgy tűnik, végleg eldőlt, hogy nem indul vagyonnyilatkozati eljárás Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel szemben, akiről még márciusban írta meg a Magyar Nemzet, hogy éveken keresztül vett részt svédországi luxusvadászatokon, amelyek költségeit Farkas József – állami és európai uniós pénzekkel kitömött – üzletember fizette. Az eset miatt a Transparency International Magyarország (TI) jogi vezetője fordult többször is a parlament mentelmi bizottságához.

Ligeti Miklós azt kérte a bizottság elnökétől, hogy kezdeményezzen vagyonnyilatkozati eljárást a KDNP elnöke – Orbán Viktor kormányfő helyettese – ellen, mert szerinte a skandináv utakat Semjénnek ajándékként fel kellett volna tüntetnie a vagyonnyilatkozatában és adóznia is kellett volna azok után. A TI jogi vezetője egyben azt is kezdeményezte, hogy a miniszterelnök-helyettest kötelezzék teljes körű vagyonnyilatkozat megtételére.

Elutasítva, újra és újra!

Ezután a korrupcióellenes szervezet jogi vezetője és az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Hargitai János közt több hónapon át tartó jogi adok-kapok zajlott. Ennek lényege:

• Hargitai a Transparency kezdeményezését először azzal az indoklással söpörte le az asztalról, hogy az „nem tényállításon, hanem sajtóértesüléseken” alapul, és nem jelölte meg a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét.
• Ligeti jelezte, hogy nem csupán sajtóértesülésről van szó, hiszen Semjén Zsolt maga ismerte el, hogy Farkas fizette a vadászatokat, a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény alapján pedig azt is levezette a jogász, hogy adóznia kellett volna a KDNP elnökének.
• Hargitai újabb elutasítása szerint viszont épp az szja-törvény értelmében kivételnek számít Semjén, mert a más magánszemélytől ingyen vagy kedvezményesen kapott vagyoni érték adómentes.
• Ligeti ezután arra mutatott rá, hogy egyáltalán nem biztos, hogy magánszemélyként állta az utakat Farkas József, s jelezte, hogy az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást elutasító határozatában az állt, hogy egy luxemburgi székhelyű gazdálkodó szervezet finanszírozta az utakat.

Semjén és Farkas is vallott

Mivel a TI jogi vezetőjének utolsó levelére már nem volt kész válasza a mentelmi bizottság elnökének, levélben kereste meg pártja elnökét, akinek megküldte Ligeti kezdeményezését.

Semjén Zsolt válaszában azt emelte ki elsőként, hogy több tisztséget is betölt úgy magyar, mint nemzetközi vadászati szervezetekben, ezért sokszor vett részt magánszemély meghívására vadászatokon. Mint írta, ezeknek nincs köze az állami, illetve képviselői tisztségéhez, ezért képviselői minőségben ilyen ajándékot nem kapott.

Ugyanakkor hozzátette, hogy választási kampány során a sajtóban megjelent tudósítások után Farkas József vadászismerősénél rákérdezett a svédországi vadászatok költségeinek rendezési módjára. Farkas válaszában azt írta Semjénnek:

…a svédországi vadászat költségei saját pénzemből utaltam át a vadászatszervező svédországi magánbanki számlájára. A Farkas család 100 százalékos tulajdonában álló Life Tree Holding s.a.r.l. egy keretszerződés szerint nyújt kölcsönt nekem, mint magánszemélynek, melyet köteles vagyok visszafizetni, de saját célra használhatom fel. A baráti vadászat költségeit is részben ebből a kölcsönből finanszíroztam.

Tehát – ahogyan azt Hargitai János megjósolta – Farkas is azt állította, hogy magánszemélyként fizetett a rénszarvasvadászatok után, vagyis ez alapján minden szabályosan történt. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az üzletember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy családi cége, a Life Tree Holding s.a.r.l., adott neki kölcsönt, ami nem mellékesen egy Luxemburgban bejegyzett gazdasági társaság. Ám azzal már nem foglalkozott Hargitai, hogy ezt a körülményt miért volt fontos közölnie az üzletembernek, inkább lezárta az ügyet, és ismét elutasította a Trancparency kezdeményezését.

Valaki nem mond igazat

Az, hogy Farkas József azt állította, hogy magánszemélyként állta a költségeket, azért érdekes, mert a 24.hu birtokába került egy levél, ami ellentmond az üzletember szavainak.

A levelet egy ügyvéd írta a már említett luxemburgi Life Tree Holding s.a.r.l. képviseletében a svédországi vadászatok szervezőinek. Ebben a jogász azt írta, hogy megbízói az elmúlt évek során több alkalommal is részt vettek a svédországi vadásztúrákon, amit a címzettek szerveztek. A cég könyvelésének felülvizsgálatakor azonban arra a „szerencsétlen körülményre” derült fény, hogy a szolgáltatásokról nem kaptak költség elszámolásra alkalmas számviteli bizonylatokat, számlákat.

Ezért kérik, hogy a „bizonyára kiállított, de át nem adott számlákat” az elmúlt 5 évre visszamenőleg küldjék meg irodája címére.

Az ügyvéd azt is hozzátette, hogy amennyiben kérésének nem tesznek eleget,

akkor megbízói kénytelenek lesznek felhívni a svéd adózási szervek figyelmét a sajnálatos eljárásukra.

A burkoltnak nem nevezhető fenyegetőzés mellett a levél több érdekes kérdést is felvet.

Elsősorban azt, hogy ha Farkas József magánszemélyként kölcsönből fizette a vadásztúrákat, akkor családi cége miért követel számlákat az utakról 5 évre visszamenőleg. Ez abban az esetben lenne ésszerű, ha a cég fizette volna a költségeket, amiket számlákkal kell lefednie. Farkas viszont egyértelműen azt állította, hogy ő fizetett és nem Life Tree Holding s.a.r.l. Tehát ez alapján vagy Farkas, vagy családi cégének jogi képviselője nem mondott igazat.

De az is érdekes, hogy ha a társaság állta a vadászatokat, és azokról nem kapott számlákat, akkor miként adózott utánuk. Továbbá az sem mellékes, hogy mit kezdene a társaság egy öt évvel ezelőtt kiállított számlával.

Adót vagy illetéket fizetni kellett volna

Noha ezeket a kérdéseket vagy az adóhatóság, vagy az ügyészség tisztázhatná, sem a hatóságoknak, sem a mentelmi bizottságnak nincs problémája az alkalmanként 4-5 millió forintba került vadászutakkal. A Hargitai János vezette grémium megállapítása pedig – miszerint adómentesnek számítanak a miniszterelnök-helyettesnek adott juttatások – a 24.hu-nak nyilatkozó nemzetközi adójogi szakértő szerint hibásak.

Deák Dániel lapunknak elmondta, Semjén Zsoltnak mindenképpen fizetnie kellett volna az ajándék után. Mint mondta, ha cégtől kapta a juttatást, akkor azt személyi jövedelemadó és közterhek sújtják, ha pedig magánszemélytől kapta, akkor pedig illetéket kellett volna fizetnie a politikusnak. Utóbbi esetben arról van szó, hogy tartozás átvállalás utáni ajándékozási illetéket kellett volna befizetnie.

Kiemelt kép: 24.hu