Eredetileg a médiáért és a sajtószabadságért is felelős Neelie Kroes bizottsági alelnöknél emeltek panaszt a júniusban elfogadott, majd július elején módosított magyar reklámadó ellen, de a dosszié időközben átkerült az adóügyi és a versenypolitikai főigazgatóságra, ahol egymástól függetlenül vizsgálódnak.
Annyira, hogy az adóügyi főigazgatóság értesülésünk szerint augusztus 21-én az előzetes (tehát még nem hivatalos) eljárás keretében levelet küldött a magyar hatóságoknak, különböző információkat kérve annak megállapítása érdekében, hogy a magyar törvény hatását illetően közvetett módon nem alkalmaz-e hátrányos megkülönböztetést külföldi tulajdonban lévő és egy másik tagállamban bejegyzett médiavállalkozással szemben.
A kormánynak augusztus 21-től számítva 70 nap áll a rendelkezésére a levél megválaszolására (ez tehát valamikor november elején jár le), és a Bizottság a válasz áttanulmányozása után, annak fényében dönt majd a további lehetséges lépésekről, így arról, hogy amennyiben nem elégítették ki a magyar válaszok kötelezettségszegési eljárást indítson-e az ügyben – értesült a BruxInfo.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság versenypolitikai főigazgatósága még augusztus elején részletes tájékoztatást kért Magyarországtól a reklámadóról, mert kétségei támadtak afelől, hogy a törvény összhangban áll-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal. Ha az ugyanabba a médiaszolgáltatási kategóriába tartozó cégek közül az egyik (jelen esetben az RTL Magyarország) nem indokolhatóan magasabb, vagy jóval magasabb adózási ráta alá esik, mint a versenytársai, akkor a feltételezés szerint utóbbiak tiltott állami támogatásban részesülhetnek. Hogy ez ne álljon fenn, meg kellene szüntetni az adóalanyok közti differenciált bánásmódot, akár úgy, hogy a kimagasló adót fizető cég terheit csökkentik, akár úgy, hogy a többiekét igazítják hozzá.
A tagállamoknak forrásaink szerint indokolniuk kell minden olyan adót, ami eltérő adóráták alapján tesz különbséget a nagyobb és a kisebb vállalatok között, vagy amennyiben az adóráta meredek emelkedése eltérő bánásmódot idéz elő egyazon szektoron belül. Ha a Bizottság vizsgálata tiltott állami támogatás meglétét állapítaná meg, az érintett tagállamnak módosítania kell a törvényt, a tiltott állami támogatásból hasznot húzó cégeknek (amelyek tehát nem azt az adót fizették meg, mint amit a jogszerűtlennek minősített rendelkezések nélkül fizettek volna), elvileg fizetniük kellene az elmaradt adót – jegyzik meg nevük mellőzését kérő szakértők.
Úgy tudjuk, hogy a versenyjogi főigazgatóság augusztus 8-án kelt levelére már megküldték a magyar hatóságok a választ.
A médiavállalkozások reklámbevételeire kivetett reklámadó 0% és 40% közötti tartományban meredeken emelkedő (progresszív) adórátákat rögzített. A Bizottságnál úgy tudják, hogy az RTL Magyarország, a német RTL Csoport leányvállalata a reklámadó több mint 50 százalékát kell, hogy fizesse majd, és az egyetlen olyan cég lesz, amely a legmagasabb, 40 százalékos sávba kerül, jóllehet a magyar reklámpiacon csak 13,5 százalékos részesedéssel bír.
