Forrás: Kanadai Magyar Hírlap | 2019.12.09.

Császy Zsolt a Blaha-aktivistacsoport vendége volt a Piano Art Caféban (1081 Budapest, Luther u. 4) 2019. november 26-án.

Blahások körében, Császy Zsolt. Fotó: Garai-Édler Eszter.

Sukoró-ügy: Az ítélet az igazságszolgáltatás szégyene, a jogállam teljes hiányának bizonyítéka.

Császy Zsolt 1991-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi karán szerzett diplomát. Orbán Viktor és Kövér László támogatásával 1987-től a Bibó István Szakkollégium tagja, rendszerváltoztatás után, az első parlamenti ciklusban a Fidesz szakértője, illetve a párt budapesti szóvivője volt. A Fideszt 1993-ban hagyta el, pontosabban a Fidesz lépett ki Császy Zsoltból.

Mindössze négy hónappal a Fidesz hatalomátvételét követően, 2010 augusztusának végén Császyt letartóztatták, majd – az utólagos megállapítás szerint törvénysértően – 3 és fél hónapig előzetesben tartották.

Az Orbán-rezsim börtönében címmel, 2015 novemberében megjelentetett börtönnaplójában részletesen megírja az előzetes letartóztatásának körülményeit, felsorolja az ellene elkövetett törvénysértések, szabálysértések általa elszenvedett következményeit. És nyilvánvalóvá teszi, hogy politikai jellegű koncepciós-per áldozata. Mert amennyiben például hajlandó lett volna alaptalanul megvádolni Gyurcsány Ferencet, ejtették volna ellene a mondvacsinált vádakat.

A beszélgetés során Császy Zsolt megerősítette, amire a tárgyalások során is többször utaltak: nem ő, hanem Gyurcsány Ferenc volt a valódi célpont.

Emellett elmondta,

– hogy az előzetes letartóztatás jogi feltételei is hiányoztak;

– hogy miként korlátozták a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jogát;

– hogy a 108 napig tartó előzetes börtönidő megaláztatásait ítélet nélkül kényszerült elszenvedni.

Elsorolta

– a büntetőeljárás legabszurdabb, extrémebb indokolásait, illetve állításait.

Kijelentette,

– hogy a börtönből szabadult ugyan, de ma sem szabad;

– a mai életét nemcsak az átélt előzmények, a rá vonatkozó szabályok, hanem az előítéletek, a kirekesztő és ellenséges „környezeti ártalmak” nehezítik;

– egyáltalán nem biztos abban, hogy az ítélet megrendelői számára lezárult ez az ügy.

Mindenesetre

– a strasbourgi bírósághoz fordult, ítélet a napokban várható.

Blahások körében, Császy Zsolt. Fotó: Garai-Édler Eszter.

Bennem is maradtak félelmek:

Mi van akkor, ha a „bűnelkövető” Császy Zs. esetében – aki egy politikai per áldozata – a regnáló hatalom nem élte még ki a bosszúvágyát? Arra gondolok, hogy a jogállamiság állapota, ha lehet azt mondani, még rosszabb ebben az országban, mint amilyen volt a per időszakában. Orbán Viktor és kormánya az autoriter rezsim legfőbb eszközét tudatosan alkalmazza: megfélemlítés, fenyegetés, zsarolás, kisajátítás. Tisztességesen és szakszerűen eljáró embereket vádolt meg és küldött börtönbe, csak azért, mert úgy gondolja, hogy megteheti. Se piacgazdaság, se szabad sajtó; se jogállam. És még mindig az EU-van vagyunk?

A külföldi befektetők is kussolnak: Ronald S. Lauder, Fred H. Langhammer és Joav Blum nevével fémjelzett befektetői csoport végül vesztett a magyar állammal szemben, sőt, a Magyar Állam ellenkeresetét is elutasította a bíróság.

Miért nem került, miért nem kerülhetett nyilvánosságra a sukorói ítélet?

Ronald S. Lauder szerepe miként minősíthető ebben az ügyben? Orbán előtt és Orbán regnálása alatt?

A per tárgya, tényszerű esetleírás:

Joáv Blum izraeli-magyar kettős állampolgár és a Ronald S. Lauder vezette amerikai befektetők 2007-ben lépéseket tesznek, hogy Albertirsa térségében egy nagy volumenű turisztikai szórakoztató-komplexumot létesítsenek kaszinó koncesszióval. A potenciális befektetők 2007 őszén felveszik a kapcsolatot a magyar kormányzat turisztikai felelőseivel, majd 2008 tavaszán már egy másik helyszínre Sukorónak a Velencei tó és az M7 autópálya közötti területen kívánják a beruházást megvalósítani. A Pénzügyminisztériumot majd a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t 2008 tavaszán keresik meg a mintegy 1,2 milliárd euró értékű beruházás helyszíne miatt.

A Parlament Nándorfehérvári termében 2008. május 21-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, és több más kormányzati vezető találkozik az amerikai és izraeli befektetőkkel, akik a protokolláris találkozó keretében előadják a beruházási terveiket. A kormányzati vezetők kifejezik elvi támogatásukat, de semmiféle elkötelezettséget ekkor még nem vállalnak.

A befektetők a korábban megszerzett 182 hektár Pest megyei – albertirsai és pilisi – területeket felajánlották a sukorói 70 hektárért cserébe, amihez még 296 millió forint értékkülönbözetet fizettek a Magyar Államnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. keretszerződés alapján eljáró értékbecslője által megállapított értékek alapján. A csereszerződést 2008. július 30-án megkötötték, a csere értékaránya 1:4 volt a Magyar Állam javára.

A sukorói csereszerződésről a Magyar Nemzet című napilap 2008. november 28-án egy „leleplező” cikket tesz közzé, a gyanús körülményeket két elemre alapozva:

1. Gyanúsan rövid idő: csupán 3 nap alatt ment át az ügy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-n. (A valóságban ez 3,5 hónap, a teljes kormányzati előkészítés ideje pedig 9 hónap volt.)

2. Túl olcsón értékesítették a sukorói telket, amihez egy szomszédos ingatlan értékesítését hozzák összehasonlító adatként. (A valóságban senki nem vette meg ezt az ingatlant, amely eleve teljesen más, jóval értékesebb művelési ágba volt besorolva.)

A Fejér Megyei Főügyészség erre az újságcikkre való hivatkozással indított vizsgálatot 2008 végén. Bűncselekményre utaló körülményt nem talált, azonban a jelentését 2009 tavaszán mégis felküldte a Legfőbb Ügyészségnek, amely 2009. április 9-én elrendelte nyomozást hűtlen kezelés gyanúja miatt.

A Magyar Hírlap 2009 júliusában lehozza parlamenti befektetői találkozóról készült emlékeztetőt, ami után Schiffer András LMP-politikus ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz, majd később, 2009 októberében már Gyurcsány Ferenc ellen hivatali visszaélés miatt.

Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, 2010. augusztus 31-én meggyanúsítják, majd 3 és fél hónapra – később törvénysértőnek minősített – előzetes letartóztatásba helyezik. A következő év októberéig további hét személyt – köztük legutolsóként Gyurcsány Ferencet – meggyanúsítanak.

Vádat öt személy – köztük Gyurcsány Ferenc – ellen emeltek 2012. július 23-án, majd Gyurcsány ellen megszüntették az eljárást. A vád lényege, hogy Sukoró túl olcsón, Albertirsa-Pilis túl drágán lett beszámítva. A vádemelést követően a törvényes bíróság helyett – az ügyészség által ajánlott – Szolnoki Törvényszék folytatja le az eljárást. 2015. szeptember 30-án, I. fokon Tátrait 4 év, Császyt 3,5 év letöltendő börtönre ítélik hűtlen kezelés kísérletéért, illetve ennek bűnsegédletéért, két vádlottat felmentenek, az 5. pénzbüntetést kapott (ő egyébként sem Sukoróval lett megvádolva). 2016. október 26-án a Szegedi Ítélőtábla felmenti mind a négy sukorói vádlottat, és helyben hagyja a pénzbüntetést az 5. vádlottnál. Két felmentés és a pénzbüntetés jogerős, míg Tátrai és Császy felmentése nem, így a Kúriára került az ügy harmadfokra.

A Kúriai 2017. június 8-án megváltoztatta a felmentő ítéleteket és Tátrait 3 év, Császyt 2,5 év letöltendő börtönre ítélte.

Császy felidézte, hogyan börtönözték be politikai okokból az előző rezsimek diktatúráiban két rokonát is, köztük még Rákosi alatt a nagybátyját. Most Császy Zsolton volt a sor, de bármelyikünk folytathatja ezt a sort Magyarország huszonegyedik századi diktatúrájában, az Orbán rezsimben.

Császy Zsolt 2018. április 11-én jött ki a börtönből, 2019. február 1-ig reintegrációs őrizetben volt (nyomkövetővel ellátva), 2020. február 1-ig feltételes szabadlábon van. Illetve lesz. Feltételesen. Ha igaz.

Kedves Császy Zsolt, köszönjük a beszélgetést, és az igazság kiderítése érdekében tett erőfeszítéseidet soha ne add fel!

Az emberi méltóság csak a szabadságban terebélyesedhet ki.

És, bizony, hosszú távon nem tűri a szennyes vétkeket.

Rólunk:

Blaha-aktivistacsoport

Blahások. Fotó: Garai-Édler Eszter.

Dr. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Európai Ügyészséghez csatlakozás 2018 szeptemberében startolt, és a 2019-es Európai Parlamenti választásokig gyűjtötte aláírásokat országos szinten. A legvégén 680 ezren írták alá Magyarországon, hogy csatlakoznának az Európai Ügyészséghez.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást kikényszerítő aláírásgyűjtéses akcióban a Blahás aktivistacsoport tagjai a hét minden munkanapján a Blaha Lujza téren 14:30–19:30-ig gyűjtötték az aláírásokat. Tehát minden hét 5 munkanapján, napi 5 órában stand mögött álltunk. Önállóan megszerveztük magunkat, két műszakban hétfőtől–péntekig (14:30–17:00 és 17:00–19:30) párban dolgoztunk, esőben, viharban, hóban, fagyban, szélben, olykor még mínusz 15 fokban is.

Gyűjtés a Blahán.

A Blaha-aktivistacsoport csaknem 18 ezer aláírást gyűjtött, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez! Ez a közös munka remek közösséget hozott létre, amely napjainkban havi rendszerességgel közéleti beszélgetéseket szervez, kiveszi a részét a demokráciáért való küzdelemből, számos a jogállamot sértő kormányzati szándék ellen szervezett tüntetésen vesz részt.

Blahások körében, Császy Zsolt. Fotó: Garai-Édler Eszter.

A Blaha-aktivistacsoport tagjainak politikai vonzalmai különböznek egymástól. Van köztünk konzervatív, liberális, és van, aki a baloldallal rokonszenvez. Közösek vagyunk azonban a modern, európai típusú jogállam és a liberális demokrácia tiszteletében, és mindahányan úgy gondoljuk, hogy Magyarországnak a szabadságot, a demokráciát védelmező országok oldalán van a helye. Van köztünk adószakértő, egészségügyi dolgozó, fotós, főállású nagymama és kismama, mérnök, műfordító, nyugdíjas, professzor, pszichológus, színész, tanár, tipográfus, történész, újságíró, vadászpilóta és vegyész, akiknek közös céljuk, hogy megakadályozzák Magyarországon a demokrácia leépítését.

Garai-Édler Eszter