Forrás: Index | JM | 2015.03.08.

Alaposan megkavarhatja az állóvizet MET-ügyben, hogy az állami tulajdonban lévő MVM Partner a héten másodfokon is elvesztette azt a pert, amelyet Tóth Bertalan szocialista képviselő indított nagyjából egy évvel ezelőtt. A Fővárosi Ítélőtábla döntése jogerős, fellebbezésnek helye nincs.

Vége a titkolózásnak

A bíróság március ötödikei döntése értelmében az MVM kerekedőcégének 15 napon belül ki kell adnia:

• a 2011/2012, 2012/2013, 2013/2014 gázévre kötött összes gázszerződését,
• egy összefoglaló kimutatást arról, hogy kivel, mikor, milyen mennyiségre szerződött,
• és azt is nyilvánosságra kell hoznia, hogy milyen előterjesztések, határozatok alapján adtak el gázt a MET-nek.

Tóth Bertalan eredetileg azt is kérte az MVM Partnertől, hogy nyilatkozzanak, ismerik-e egyáltalán a MET tényleges tulajdonosait, és ha igen, nevezzék meg őket. A perben azt mondták nem ismerik a tulajdonosokat. (Azóta egyébként maga a MET tette közzé honlapján a tulajdonosok neveit.)

Tóth Bertalan
Fotó: Ajpek Orsi

A közérdek erősebb

A köztulajdonban lévő MVM-cég a tárgyalásokon azzal próbálta megtagadni a kért adatok nyilvánosságra hozását, hogy azok üzleti titkok, és nem közérdekű adatok, ők eleve nem is minősülnek közfeladatot ellátó szervnek.

Ezt az érvelés azonban a bíróság nem fogadta el, és erre nem csak egy tavalyi alkotmánybírósági határozat adott okot. Hanem az is, hogy korábban maga az MVM Partner is úgy hivatkozott a MET-tel kötött szerződéseire, mint amivel ők az állami vagyont növelték, és hozzájárultak a gáz- és áramárak csökkenéséhez. Ezek pedig értelemszerűen közérdekű, nem pedig üzleti célú dolgok.

Arról már nem is beszélve, hogy ők a kifogásolt MET-es ügyletnél a minisztertől eleve a távhősök megsegítése érdekében kapták a gázt, ezt nehéz lenne nem közfeladatnak tekinteni. Az MVM Partner pedig a perben nem tudta bizonyítani azt sem, hogy versenypiaci stratégiájuk szempontjából aránytalanul nagy kárt okozna az adatok nyilvánosságra kerülése.

Ezért indult a per

Kivéve azt a néhány szerződést, ami már korábban is nyilvánosságra került, és amely alapján az egész MET ügy kirobbant, illetve amelyek miatt tulajdonképpen az egész per is elindult. A kiszivárgott szerződésekről elsőként az Index számolt be még 2014 elején.

Cikkünkben megírtuk: a fejlesztési miniszter az MVM Partnernek versenyen kívül hozzáférést adott a nyugati irányú gázvezetékhez, hogy a relatíve olcsóbb gázból segítsék a távhős cégeket, a gáz azonban végül ennél kacskaringósabb utat járt be. Eladták az offshore hátterű MET magáncégnek, amely aztán kedvére kereskedhetett vele.

Fotó: Féner Tamás

És az üzlet éveken keresztül folytatódott, dacára annak, hogy közben egyébként már önmagában a verseny nélküli kapacitásszerzés miatt is kötelezettségszegési eljárás indult az ország ellen.

A MET-ről idővel aztán először kiderült, a tulajdonosok között jelen van az OTP-vezér Csányi Sándorral szoros üzleti kapcsolatban álló Nagy György, és az Orbán Viktorral és Hernádi Zsolt Mol-vezérrel is barátságban lévő Garancsi István. Később pedig az is, hogy rajtuk kívül tulajdonos Ilya Trubnikov, orosz-kanadai üzletember, és Lakatos Benjámin is, utóbbi a MET egyik menedzsere is egyben.

Több dolog tisztázódhat

Utólag a cégek azzal védekeztek, hogy az MVM Partnert a miniszter egy olyan időszakban bízta meg a nagy gázügylettel, amikor az állami cég még nem volt felkészülve a feladatra, és ha maga próbál kereskedni a kapacitással a piacon, nagyot bukhatott volna rajta. Ezért adták inkább át az államtól kapott gázt a MET-nek, mint nemzetközileg is erős, jó kapcsolatokkal rendelkező profi kereskedőnek.

Ez azonban felveti a kérdést:

• A miniszter miért tessékelte előre verseny nélkül az állami céget a távhősök megsegítésének ürügyével, ha már a megbízás pillanatában tudható volt, hogy az MVM alkalmatlan a feladat ellátására?
• Vagy már eleve azzal számoltak, hogy az MVM Partner az államtól kapott gáz átadaja majd másnak?
• Állítólag majdnem az E.Onnak adták, nem a MET-nek, mi történt pontosan?
• Tudta-e a miniszter, hogy a gáz egy offshore cégnél landol, amelynek valódi tulajdonosait ezek szerint az eladó állami fél még csak nem is ismerte?
• A rendszert miért tartották fenn évekig? Milyen áron, pontosan milyen feltételekkel adott gázt az MVM a MET-nek az utóbbi években?

Mindezekről talán többet megtudhatunk, ha az MVM Partner kiadja az eddig rejtegetett szerződéseket és információkat.

A korábban gázkereskedőként tevékenykedő MET az utóbbi egy évben egyébként egyre aktívabb a magyar energiapiacon, és több új területre is belépett. Megvásárolták az egyik legnagyobb gázos erőművet, beszálltak a villamosenergia-kiskereskedelembe, bejelentették, hogy megveszik a GDF Suez szabadpiaci gázportfolióját, és érdeklődnek további felvásárlások iránt is.