Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2019 » December » 21 » Tengertől védő 7000 éves kőfalat találtak a víz alatt Haifa partjánál

---

09:51:05 Tengertől védő 7000 éves kőfalat találtak a víz alatt Haifa partjánál

Forrás: [origo] | 2019.12.20. Hétezer évvel ezelőtt készült, az emelkedő tengerszinttől védő kőfalat talált Izrael földközi-tengeri partjánál három méter mélyen a víz alatt egy nemzetközi kutatócsoport - jelentette a Háárec című újság honlapja. A tengerparti halászó-földművelő és állattartó közösség kőfal építésével védekezett az utolsó, húszezer évvel ezelőtti jégkorszak után megemelkedő tengerszint ellen, de a természeti erőkkel szembeni küzdelmük végül kudarccal végződött, és településük víz alá került. Búvárrégészek a neolitikum korából származó, monumentális, legalább egy kilométerről odavitt kövekből emelt védmű mintegy száz méter hosszú szakaszát találták meg a Haifa melletti tengerparton a Tel Hreiz nevű, jelenleg víz alatti, egykori település mellett. Amikor a korabeli tengerparti közösség letelepedett, akkor falujuk még három méterrel a tengerszint felett volt, de a nemzedékek során az emelkedő vízszint veszélyeztetni kezdte őket, ami ellen kőfallal védekeztek, amíg tudtak. A Haifai Egyetemen kutató Ehud Galili vezette tudóscsoport szerint az utolsó jégkorszak után, mintegy húszezer éve, évente 7 milliméterrel emelkedett a jéghegyek olvadása miatt a Földközi-tenger szintje, de mintegy négyezer évvel ezelőtt a vízmagasság a mai szinten stabilizálódott, nagyjából abban az időben, amikor megjelentek a jelentős hatalmak és kultúrák a tenger partjainál. Kőből épített tereptárgyak a sekély vízben Tel Hreiz régészeti helyszínénél. Forrás: https://www.smithsonianmag.com/history/oldest-known-seawall-discovered-along-submerged-mediterranean-villages-180973819/ A neolitikumban a mediterrán vidékek lakói évi 4-7 milliméteres tengerszint-emelkedést észlelhettek, ami életük során 12-21 centiméterre adódott össze" - mondta Galili a lapnak. Izrael az elmerült helyek szuperhatalma. A világon sehol másutt nem fedeztek fel olyan sok tenger alatti településmaradványt, mint itt - tette hozzá. Az Izrael partjainál eddig felfedezett tizenöt ősi település viszonylag épen maradt, mert a homok beborította, és megőrizte ezeknek a falvaknak a nyomait, épületeket, temetőket, kutakat. A legrégebbi, 9000 éves, még kerámiát nem ismerő falut Atlitnál találták 8-12 méterrel a tenger alatt, 2-400 méterre a mai tengerparttól. Tőle északra 7-7,5 ezer éves település nyomaira bukkantak, ennek lakói már tudtak kerámiaedényeket készíteni. Két csontvázat is találtak a kutatók A tudósok szerint csakis együttes, közösségi erőfeszítéssel alkothatták meg a gátat, mert annak köveit egyedül nem bírná el egy ember. Vannak köztük egyméteres, több mint egytonnás kövek is, amelyeket a falutól egy-két kilométerre fekvő folyómederből kellett odaszállítani, és ebben az időben még nem háziasították a nagyobb, teherhordásra alkalmas négylábú állatokat. A falat a tenger felé építették, miközben a szárazföld felé nem emeltek védekezést szolgáló építményeket. Ebből a tudósok arra következtetnek, hogy nem kellett harcot folytatniuk ellenséges csoportokkal településük védelmében. A Tel Hreiz településről származó leletek fotói: a-b: kőből készült tereptárgyak a sekély vízben, c: fa póznák a tengerfenékbe ásva, d: kétarcú flintadze, e: homokkőből készült kőtál eredeti helyén, f: bazalt alap kő eredeti helyszínén, g: temetkezési leletek, h: feltételezett kőből készült kegyszertartó urna, i: mezopotámiai dám szarva agancsa eredeti helyszínen. Forrás: https://www.smithsonianmag.com/history/oldest-known-seawall-discovered-along-submerged-mediterranean-villages-180973819/ Az egykori emberek erőfeszítései hosszú távon csődöt mondtak a tengerrel szemben, és kénytelenek voltak elhagyni a mintegy ötszáz éven át lakott helyet. De két fiatal nő csontvázát, olívaolaj készítéséhez szolgáló gödröt, valamint szarvasmarha-, sertés-, kecske- és kutyacsontokat hagytak maguk után, szerves anyagokat, melyek lehetővé tették a pontos szénizotópos kormeghatározást. A nemzetközi kutatásban részt vettek az ausztráliai Flinders Egyetem, az Izraeli Régészeti Hatóság, és a Jeruzsálemi Héber Egyetem szakemberei is, akik munkájuk eredményeit a Plos One tudományos folyóiratban tették közzé. (Forrás: MTI)

1 2 3 4 5 Kategória: Történelem | Kultúra | Megtekintések száma: 259 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): régészet, Tel Hreiz, Jeruzsálem, vízalatti régészet, Szentföld, búvárrégészet, neolitikum, Izrael | Helyezés: 0.0/0